„Szeretjük a Ligetet!”

Ujjé! Végre egy hely a Városligetben, ahol nem kell zakót felvennünk, hogy megebédelhessünk – ha a sós perecnél valamivel tartalmasabbra vágyunk –, ahol kedves a személyzet, valódi kávé van és remek a kilátás. És ez a hely nem is egy, hanem egyből négy!
Ismét teljes üzemmódban működnek a Vajdahunyad várára és a Csónakázótóra néző Tópart Budapest vendéglátóegységei a Műjégpálya épületében. Bottyán István ügyvezető igazgatóval, a tavaly megnyílt Városliget Cafe & Barban beszélgettünk. 
 
- Gyönyörű a kávézó, tele remek megoldásokkal, melyek ötvözik a modern és korabeli kávéházi hangulatot. Gondolom, ez volt az alapkoncepció. 
 
- A Műjégpályának nagyon komoly történelmi gyökerei vannak, idén lesz 145 éve, hogy megalakult a Budapesti Korcsolyázó Egylet, és ehhez kapcsolódóan rengeteg érték, hagyomány kötődik az épülethez és az egész területhez. Szeretnénk ezeket a hagyományokat egy kicsit újra megélni, bemutatni és egy picit tolmácsolni is a mai kor emberének. Az épület 120 éves hagyományait folytatva egy olyan kávéházat álmodtunk meg, ami nyithatott volna 1895-ben is – már maga az enteriőr is ezt próbálja visszaadni –, ugyanakkor kellően modern ahhoz, hogy a mai vendég is értékelni tudja. Így például minden szék alatt elektromos csatlakozó van, illetve telefontöltőt és szélessávú internetet is biztosítunk. Természetes, hogy a 19. századnak van itt helye – és meg is jelenik a fotókon, a kiállított tárgyakban –, de én azt gondolom az örökségvédelemről vagy a műemlékvédelemről, hogy ezeket a dolgokat a mindennapokban használni kell, és a modern kor elvárásainak megfelelően. 
 
- A bejáratnál álló hagyományos kávépörkölő és -őrlő is megfelel a modern kor elvárásainak? 
 
- Amikor az épület épült, még nem voltak nagy pörkölőházak, mindenki magának pörkölt. Mi is minden reggel frissen pörköljük és frissen daráljuk a kávét, mert a kávé minőségét a pörkölés és a darálás ideje határozza meg. Itt megint bejön az, hogy mi az, amit megtartunk a régiből és funkcionálisan használunk, és mi az, amit a saját korunk lenyomataként még ráteszünk erre. 
 
- Mindebből úgy tűnik, komoly kutatómunka előzte meg a hely megnyitását… 
 
- Nagyon sokat jártunk múzeumokba, levéltárakba, több szakemberrel egyeztettünk, amiből összeállt ez a belső enteriőr. Még a polcokon sorakozó könyveket is hónapokon át válogattuk: van köztük 1926-os illemtankönyv gyerekeknek, de 2009-es barokk lexikon is. Ugyanígy említhetném a desszertekhez adott Zsolnay porcelánt, amiket a bolhapiacon vásároltunk, és még a tömeggyártás előtti korszakból származnak. 
 
- A kávéház egyik különlegessége a Liget kávé, ahogy azt 1895-ben ihatták. Az alátéten olvasható, hogyan kell „helyesen” elfogyasztani a kávét. 
 
- Igen, sokan nem tudják, hogy a kis pohár sima vizet kell előbb meginni, hogy kitisztítsuk az ízlelőbimbókat, a kávét pedig „hivatalosan” egy percen belül el kell fogyasztani, különben már nem az eredeti érzeti értékeket kapjuk. A Liget kávé egy presszókávé, kézzel fölvert tejszínhabbal és belga csokoládé-forgáccsal a tetején, amihez ajándék sütifalatot kínálunk. Szintén büszkék vagyunk arra, hogy minden reggel frissen pörköljük a kávébabot, és hogy vendégeink három, markánsan különböző fajtából választhatnak, mikor megrendelik kedvenc feketéjüket. 
 
- A hely másik specialitása a tányérhús. Ez itthon viszonylag kevés helyen szerepel az étlapon. Mi is ez pontosan? 
 
- A tányérhúsról azt kell tudni, hogy nagyon nehéz meghatározni az eredetét, mert egy főtt marhahúsról beszélünk, amit gyakorlatilag egész Európában ettek. Azt, hogy mégis osztráknak tartjuk, annak az az oka, hogy Ferenc József egyik kedvenc étele volt. A tányérhús egy nagyon egyszerű polgári vagy akár paraszti étel volt, amit Ferenc József kanonizált és emelt fel az arisztokrácia konyhájába. Gyakorlatilag egy 8–10 órán át főzött marhahúslevesről van szó, amiben vannak zöldségek, egyebek. Itthon olyan hangsúlyosan, mint mi, senki sem kínálja. Igyekeztünk egy elérhető árat kialakítani neki, amiért a vendég gyakorlatilag három fogást kap: kezdve az előétel a velős csonttal, amit a húsleves követ daragaluskával vagy gyufatésztával, végül a hús különböző mártásokkal és köretekkel.  
 
- Ha jól tudom, szürkemarhából készítik. 
 
- Igen, amiről érdemes tudni, hogy egy eredetvédett állat, és nagyon komoly előírásoknak szerint tartják őket, sőt minden egyes példánynak egyedileg követhető az életútja. Rengeteg vita folyik a magyar szürke eredetéről, számomra Jankovich Miklós magyarázata a legizgalmasabb, miszerint közvetlenül az őstuloktól származik. Lehet, hogy nem olyan a húsa, mint mondjuk az angusnak, de ez a mi nemzeti kincsünk, mi erre legyünk büszkék! A tányérhúsnak pedig pont tökéletes, hiszen a hosszú főzési idő kellemesen puhává varázsolja. 
 
- Most a Városliget Caféban beszélgetünk, de a Tópart Budapest projekt ezenkívül még három vendéglátóegységet foglal magába. 
 
- Igen, az épület északi részén, a Hősök teréhez közel található a Tóterasz, ahol már az 1870-es években étterem működött. Mi az első fotót 1906-ból találtuk, tehát akkor már egészen biztos, hogy étterem volt. A Tóterasz nyáron egy kis teraszos étterem, télen pedig hüttévé alakul át a korcsolyázó közönségnek. A következő hely egy kis pizzakioszk, amit egy menekülőpályának terveztünk fiataloknak és azoknak a turistáknak, akik nem feltétlenül a magyaros ételeket keresik. Itt frissen sütött pizzák, saláták, házi tészták, olasz italok várják a vendégeket, akik egy kicsit úgy érezhetik magukat, mintha a Garda-tó partján lennének. Különleges egységünk a Szaft, ami a városi fiatalok számára kitalált, „ütközési” pont. Itt pörköltszaftokat lehet tunkolni piros lábasból. Egy deciliter szaft és hozzá egy nagy szelet kenyér – amire mi azt mondjuk, hogy ez a magyar tapas. 
 
- Ez egy jópofa ötlet… 
 
- Egyre többen kezdik felfedezni ezt a helyet is, és jókat nevetnek az ötleten, de jókat is esznek. Helyben készítjük a kovászos uborkát, az igazi klasszik, 24 órás kovászolású kenyeret és egy nagyon vastag pörköltszaftot, amiben természetesen egy kis hús is van. A Szaft délután nyit, körülbelül éjfélig van nyitva és mindig szól háttérzene. Tervezünk ide fesztiválokat, rendezvényeket, a foci vb alatt például egy nagy szurkolói klubot is kialakítunk majd. 
 
- Volt valami oka, hogy miért, itt a Városligetben vágtak bele ebbe a több vendéglátó-egységes projektbe? 
 
- Régóta nézegettünk lehetőségeket a Városligetben, hogy hol lehetne egy ehhez hasonló elképzelést megvalósítani. Itt az alapvető cél az volt, hogy a lehető legszélesebb közönséget szolgáljuk ki. Ebbe beletartozik a lokációba érkező nagyszámú turista, a kiránduló magyarok, illetve a budapesti lakosság is, hiszen a Városliget az ő szabadidős tevékenységükre létesült, és a megvalósítására szükséges pénzt is a pesti polgárok adták össze. És persze, mert szeretjük a Ligetet! 
 
M. Á.
2014.05.27
|
(10 kép)


Játék
Vitális Ivánék új albuma stílusában kissé eltér az eddigiektől, és a punk, a hard rock és a pszichedélia irányába mozdul el.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.