1915. március 1. – elindul az első pesti buszjárat

Felkelsz, letolod a reggeli rutint, üdén kilépsz a lépcsőházból, hajadba kap a szél a körúton, majd szokás szerint felszállsz a megfelelő buszra, amivel teljesen hétköznapi módon eljutsz a célpontra, sokszor a dugóban. De hogyan jutottunk idáig?
Kocsi mindenkinek 
 
A gyaloglás, a lovon közlekedés, valamint a „szekerezés” ideje az 1700-as évek második felében kezdett lejárni a világ egyes részein. Egyszerűen megszületett az igény valami olyan járműre, ami egyszerre több embert képes biztonságosan, viszonylag kényelmesen elszállítani nagyobb távokra is. A vasút elődjének a lóval húzott, kötöttpályás megoldást, azaz a lóvasutat tekinthetjük, az autóbusz és a troli pedig leginkább az omnibuszig vezethető vissza a közlekedés fejlődéstörténetében.  
 
A franciaországi Nantes-ban vette észre egy okos, éber vállalkozó 1826-ban, hogy a népek fokozottabban érdeklődnek az általa kitalált, rendszeres kocsis közlekedés iránt, így nagyobb hangsúlyt fektetett arra, hogy ezzel a lehetőséggel minél többen tudjanak élni. Neki köszönhetjük az omnibusz elnevezést is, mely eredeti formájában azt jelenti: kocsi mindenkinek. Ezeket a járgányokat természetesen még lovak húzták, majd próbálkoztak gőzzel, de az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
 
A XX. század elején váltott aztán az emberiség a belső égésű motoros változatra. Budán 1832-ben indult az első menetrend szerinti omnibuszjárat a Lánchídtól Zugligetig. Pesten szintén ebben az évben indult az első, egy ügyes kávéház-tulajdonosnak köszönhetően. Kratochwill János két üzlethelyiségét kötötte össze így, azaz a mai Széchenyi István tér és a Városliget közötti szakaszon oldotta meg a tömegközlekedést. 1901-ben már 122 omnibusz furikázott a városban, melyek a népszerű kulturális, valamint kirándulóhelyeket kötötték össze a belvárossal. 
 
Az első buszok Pesten 
 
Budapesten 1915. március elsején indította el hivatalosan a Székesfővárosi Közlekedési Rt. az első járatot az Andrássy úton. Ahogyan a világ számos pontján még ma is, itt sem voltak megállóhelyek, hanem a busszal közlekedni kívánóknak le kellett inteniük a járművet. Ehhez persze idő kellett és rutin, hiszen eleinte a kalauzok vették rá a lakosokat, hogy bátran szálljanak fel arra a menőnek számító automobilféleségre, amit addig csak messziről láttak; vegyenek jegyet 14 fillérért, majd utazás közben bámészkodjanak a főváros csodás épületeiben. Egy szavuk sem lehetett, hiszen 15 percenként indultak a járatok, amiért egy mai magyarországi vidéki lakos összetenné a két kezét... 
 
Az Austro-Daimler gyártmányú darab akkumulátorral működött, melyet úgy három órán át kellett tölteni. A másik kocsi, melyet a Gép- és Vasútfelszerelési Rt. gyártott, benzinnel ment. Sajnos nem tartott sokáig a buszhasználat lehetősége, eleinte anyaghiány miatt, majd a háború állította meg a további fejlődést.
 
Egy nagyobb szünet után, 1921-ben indították el aztán újra a buszközlekedést, mely szépen modernizálódott, bővült a kocsiállomány is: az 1930-as évekre már 100 busz – kicsi, közepes és nagy – közlekedett a fővárosban. És ma már eszünkbe sem jut, hogy milyen lenne busz nélkül, csak azt vesszük észre, ha nem jön időben, ha nem elég tiszta, és ha nincs elég meleg/hűvös – de ez így van rendben. A következő lépés, visszatérni az akkumulátoros változathoz. 
 
Szálka Sarolta
2019.02.26
|
(20 kép)


Játék
Roger Waters nagy sikerű 2017-18-as US + THEM világturnéjának amszterdami állomásán rögzített koncertfilm a világpremierrel egy időben, 2019 októberében, limitált vetítéssorozatban érkezik a hazai filmszínházakba.
Már játsszák a mozik a FOMO - Megosztod és uralkodsz című filmet egy durvára sikerült buli következményeiről. @fomo.amozifilm #moziajanlo #moziajánló #fomo
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.