Földtani Intézet és Múzeum – május 7.

A címben szereplő intézmény épp ezen a napon nyílt meg a közönség és a szakma számára a Lechner Ödön által tervezett épületben, csak éppen 119 évvel ezelőtt. Mit kell tudni az épületről, mi is folyik benne tulajdonképpen és mi a helyzet vele most?
Az indulás 
 
A Magyar Állami Földtani Intézetet 1869-ben, a Múzeumot 1868-ban alapították. Az I. Ferenc József által aláírt Alapító okirat előírta három gyűjtemény kialakítását. Ezt szép és jó is lett volna megvalósítani, de az intézet ekkor még nem rendelkezett a megfelelő terekkel. Az általános őslénytani, a regionális kőzettani és a regionális őslénytani gyűjteményt csak 1900-tól, az új épület megnyitása után tudták elhelyezni, addig is ötször kellett költöznie egyik helyről a másikra, mivel a tárgyak száma szépen gyarapodott. 
 
Az épület 
 
A Földtani Intézet épületének megtervezésére Darányi Ignác földművelésügyi miniszter írt ki pályázatot 1896. augusztus 2-án, mely nem határozta meg az építészeti stílust, annyi volt az elvárás, hogy a homlokzat egyszerű tagolású legyen. A pályázaton, melyre tizennégy mű érkezett be, Lechner Ödön terve nyert, és őt bízta meg a miniszter mind a tervezéssel, mind a kivitelezéssel, hiába ajánlotta Gerster Kálmán tervét az Intézet. Utóbbi munkáját letisztultabbnak, komolyabbnak vélték az Intézet szakemberei, és biztosan így is volt, ugyanakkor mi örülünk, hogy mégis gazdagodtunk ezzel az újabb szecessziós alkotással, melyet Lechner Ödön munkásságát tekintve az Iparművészeti Múzeum terve és megépítése előzött meg, és a Postatakarékpénztár székházának terve és kivitelezése követte.  
 
A Földtani Intézet homlokzatán kisebb mennyiségben van jelen az épületkerámia a visszafogottabb összhatás érdekében. Az utcafront színeiben és formáiban az Iparművészeti Múzeum udvari homlokzata köszön vissza: a sarkokat hangsúlyozó lizénák, a nyíláskeretek, az ívesen hajló sávok téglából készültek, a falsík pedig sárga színű. Gyönyörű az épület kerámiatetőzete, ami pedig a kék két árnyalatában ragyog. Érdekesség, hogy a középtető csúcsán egy földgömb látható, melyet atlaszok tartanak, és az intézet hírét hivatott hirdetni. A belső terek már bátrabban átadják magukat a hullámzásnak. Szinte mozog a lépcsőház, ahol inkább az ívek dominálnak, nem a vonalak. Stukkódíszítés, rozetták, boltívek, krémes színek, sodró lendület és finomság.
 
1900. május 7-től tehát végre lett tér, ahol végleg, vagy legalábbis hosszú időre berendezkedett az intézet. Megnyílhatott 1470 négyzetméteren a teljes második emeletet elfoglaló, kiállításnak berendezett múzeum. 1939-ig látható volt itt például a magyar és külföldi kőzet- és őslénytani, az agrogeológiai és a bányageológiai gyűjtemény. A háború kitörése után lebontották a kiállítást, annak végeztével bizonyos anyagok más intézetekbe kerültek – a Magyar Nemzeti Múzeumba, a Természettudományi Múzeumba, a Budapesti Műszaki Egyetemre.  
 
1960-ban műemléki felújítás keretében született újjá a ház, majd 2001-ben a főbejárati lépcsősor, és 2003-ban a Zsolnay tetőgerincelemek teljes cseréjének köszönhetően szinte régi fényében pompázik az épület. 
 
A tevékenysége 
 
Az Intézet feladatai közé tartozik az ország területének geológiai feltérképezése, valamint vízföldtani, környezetföldtani, agrogeológiai, geokémiai, vízkémiai, mérnökgeológiai és egyéb gyakorlati célú kutatások, fejlesztések végzése, céltérképek, földtani modellek, hatástanulmányok készítése. Ezenkívül ásványi nyersanyagkészleteket értékel ki és kutatási lehetőségeket tár fel. Alapadatokat szolgáltat gyakorlati célú kutatásokhoz, fenntartja és fejleszti a földtani adatbázist, illetve információkat ad a nemzetgazdaság és az állampolgárok számunkra. 
 
A jelen 
 
2012-ben megalakult a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), mely az imént tárgyalt Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet fúziójából jött létre. A kiállítás ettől függetlenül egész évben nyitva tart, amely mellett az Intézet műemléképületét az Európai Kulturális Örökség Napok rendezvényeinek keretében minden év szeptemberében megtekinthetik az érdeklődők. 
 
Forrás: mfgi.hu, Sisa József: Lechner, az alkotó géniusz  
 
 
Szálka Sarolta
2019.05.02
|


Játék
Világszínvonalú programok, nemzetközi hírű fellépők és csodálatos helyszínek!
JÁTÉK!!! Ma kerül ki a lelőhelyekre a legújabb Pesti Est. Fotózkodj vele bárhol a városban, használd a #pestiestles hashtaget, és mi tuti megajándékozunk egy pesti program belépővel! . . . #jatek #nyeremenyjatek #játék #posztolj #szelfizzpestiesttel
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.