Népesedési világnap - július 11.

Gondolatban milyen jelet teszel a népesedési szó elé? Inkább azt tudom elképzelni, hogy egyből a népesség növekedése jut eszedbe, miközben a népesedés nem jelent kapásból népességrobbanást, mégis imádunk ettől is rettegni.
A világnap apropója 
 
A világnapot 1989-ben (más források szerint 90-ben) nevezték ki a népesedés napjának, ugyanis 1987-ben ekkor érte el a Föld lakosságának száma az ötmilliárd főt. Azért tették mindezt, hogy felhívják a problémára a figyelmet. 2001-ben hatmilliárdan voltunk, jelenleg a 7,7 milliárdot éri el mindjárt a számunk. 
 

Miért nincs ok mégsem a parára? 
 
A különböző hírportálok általában közlik a statisztikai hivatalok adatait, a fejlődő országok lakosságának rohamos emelkedésére mutatnak rá ijedten. Sokféle forrás, szám és értelmezés létezik. A magazinok egy része szeret is elég erős érzelmeket kiváltani, legyen az öröm vagy félelem. De nincs miért rettegni, az egyébként is csak lebénít. A Föld lakóinak száma ugyan egyelőre nő, de ez nem jelenti azt, hogy egyszer csak nem tudunk mozdulni egy négyzetméteren – ha nem is mi, de mondjuk az ükunokáink –, hanem azt, hogy jelenleg növekszik, de nem örökké és folyamatosan ugyanebben az ütemben. 
 
Itt lehet megnézni a pörgést és a kellemes görbéket, melyekből látható, hogy valóban nem nő a végtelenségig az élő emberek száma. 
 
Hans Rosling Tények című könyve (2018) többek között arra vállalkozott, hogy rámutasson olyan tévképzeteinkre, amelyek még a tudósoknak, tanároknak, tehát bizonyos területek magasan képzett embereinek is sajátja. Leszögezi, hogy hiedelmek és általánosítások alapján vonunk le globális következtetéseket, miközben csak környezetükből kiemelt pici részleteket ismerünk. A szerző évtizedek óta a statisztikák gyűjtésével és összehasonlításával foglalkozott, amelynek eredményeképpen adatokkal tudja bizonyítani, hogy mennyire ösztönlények vagyunk, félelmek, hiedelmek alapján ítélkezünk, de azt is, hogy a világ egyre jobb hely, és egyre biztonságosabb is. 
 

A világ fejlődik, bármennyire hihetetlen 
 
Egyik ösztönünk szerinte az egyenes vonal ösztöne, melynek hatására azt hisszük, a grafikonokon az egyenes csak mint egy átlósan álló karó lő a végtelenbe s tovább. Pedig nem. Vannak púpos, csúszda, S-alakú görbék is. A mostani nagy létszám a bolygón azért kiugró, mert csak az utóbbi 100-150 évre jellemző, hogy hat gyerekből nem hal meg négy, hanem élhet tovább, ahogyan a szülők is, az orvostudománynak és a javuló környezetnek köszönhetően. Közben pedig már a fejlődő országként jellemzett államok is egyre fejlettebbek, azaz ott is egyre kevesebb gyermek születik – többnyire kettő per család, például Iránban, Bangladesben, Indiában, Tunéziában, Mexikóban is. Olyan helyeken, amelyekről azt hisszük, elmaradottak. Pedig a világon már a kisbabák 80%-a megkapja a kötelező oltásokat… 
 
Rosling arról beszél, hogy a népesedési növekedés tetőzni fog és megáll. Ahol szegénység van, ott a gyermek is több, de sajnos ezeken a helyeken több gyermek meg is hal még mindig. „… ha a szülők azt látják, hogy a gyermekeik életben maradnak, ha nincs már szükség rájuk munkavégzéshez, ha a nők iskolába járnak, s információt és hozzáférést kapnak a fogamzásgátláshoz, akkor kultúrától és vallástól függetlenül a férfiak és a nők is arról kezdenek álmodozni, hogy kevesebb, de jobban iskolázott gyermekük legyen.” (Hans Rosling) 
 
Pesti Est-tipp: 
 
Tanulj, légy nyitott a világra! Ezzel sokat teszel magadért és érte. Ha problémát keresünk, akkor sokkal inkább az a Földünk állapota szempontjából a mérhetetlen fogyasztásunk, és a mindenből-egyre-többet szenvedélyünk. Ezzel kezdjünk valamit! 
Szálka Sarolta
2019.07.05
|


Játék
A szürrealista mozgalom legismertebb alkotóinak munkáival találkozhatunk a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán
A rossz költészet világnapja van, írj bátran te is egy verset és kínozd vele a barátaidat/üzletfeleidet! #rosszkolteszetvilagnapja #augusztus18 #badpoemday #douglasadams
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.