Színes, ruganyos és fenntart a vízen, mi az?

Igen, a gumimatrac. Hogy ne csak a parton pihenhessünk, hanem a víz felszínén is. Hogy üldögélhessünk a hullámokon, vagy hogy egymást forgathassuk a vízbe. De honnan ered a tárgy és maga a szokás?
Egyszer volt, hol nem volt...
 
A szó német eredetű, egy az egyben vettük át: Gummimatraze. De nem biztos, hogy ők is találták ki. Valószínűleg különböző népek a földtekén más-más időszakban – de mindenképpen réges-régen – jöhettek rá arra, hogy az állatbőrből nem csupán ruhát, eszközöket és egyéb kiegészítőket lehet készíteni, hanem tömlőt is. Azaz levegőt fújva egy ilyen „zsákba”, az lebegni fog a vízen. Arra ezután lehettek figyelmesek, hogy nem csupán maga az objektum marad fent, hanem méretétől függően még egy-két embert is elbír. De természetesen eleinte nem arra használták, hogy szórakozzanak a vízben, az többnyire következmény. A felfújt tömlő inkább a folyón, vagy tavon az átkelést segítő alkalmatosság volt. Azért is volt különösen hasznos, mert nem volt akkora súlya és kiterjedése, mint mondjuk egy pontonhídnak, amikor már utóbbit ismerték persze. Nem kellett az utaztatásához extra jármű, hiszen leeresztve, összehajtva könnyebb volt mozgatni. Még anno a lovon közlekedő elődeink is éltek ezzel a lehetőséggel. 
 
Fortepan/Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
Fortepan/Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

 
Nem is olyan régen volt… 
 
És egy nagy ugrással a 20. századba röppenünk, amikor is valóban elkezdődött a gumimatrac strandon használt verziójának sikertörténete. Magyarországon 1957-ben a Taurus Gumiipari Vállalat gyártotta le a Palma névre hallgató, autentikus, klasszikus és frenetikus, egyik oldalán piros, másik oldalán kék, valóban gumiból készült matracot (szövettel leragasztva). Vastag volt, tartós és hát hogy is mondjam szépen? Stílusát, formavilágát és színét tekintve határozottan retró – persze mondom ezt innen. Akkoriban bizonyára odavoltak érte, hiszen nagyon menő volt, még külföldről is dőltek a megrendelések, ráadásul Nyugatról. Az NSZK, Svájc és az USA is importőr volt. A termék minőségi volt és megbízható, legalábbis akkoriban, ugyanakkor a gyár kapacitása egyre kevésbé bizonyult elegendőnek. A nyolcvanas években tetőzött a siker, majd lassú kimúlás vette kezdetét. Megjelentek a versenytársak, nem volt forrás innovációra, a megújulás elmaradt, a stressz pedig a meglévő ötleteket is megsemmisítette. 
 

 
És ez van per pillanat… 
 
A gyártókat felsorolni lehetetlen, de felesleges is. Rengeteg könnyű, színes, ötletes, minőségi és gagyi matrac kapható, semmiképp nem gumiból, de a neve már ez marad. Mire a műanyagmatracot kimondjuk, gyerekünk már épp elrohant a mélyvízbe, vagy a matracot vitte el a szél. Talán egy-, maximum kétnyáriak ezek a bolondos vagy egyszerűbb strandcikkek, azért hatalmas népszerűségnek örvendenek. A gyerekeknek hasznos és persze cuki kiegészítők formájában (karúszó és úszógumi verzióban – jesszus, az úszóműanyagról semmi nem jutna eszembe, maximum a szemetes óceánok; de úszókarikának is furán hangzana ez a kis okos eszköz – okosúszógumi még nincs). A nagyobbaknak gigantikus hattyúk, unikornisok, ételek (ld.: fánk, dinnye), flamingók és összekapcsolható pizzaszeletek jönnek be, míg az idősebb korosztály inkább a funkcióval foglalkozik: lebegjen az a tárgy és ne eresszen le idő előtt, nekik ajánljuk a fotelformát, zseniális. De mindegyiknél vigyázzunk: sokkal jobban éget a nap a vízben, és ha kényelmesen pihegünk, észre sem vesszük, hogy már egy órája tűz ránk a nap és a tenger közepén billegünk. 
 

 
Érdekesség 
 
Mallorcán kitaláltak valamit, ami igazán elismerésre méltó ötlet. Az egyik hotelben, melynek neve Hipotels Gran Playa de Palma (érzitek az összefüggést? Palma) a dolgozók besokalltak attól, hogy a nyaralók simán ottfelejtik csodás, tarkabarka gumimatracaikat, melyek árván, gazdátlanul lebegnek a vízben. De nem hajították ki a cuccokat, hanem a hibátlanokat összeszedték, felfújva elhelyezték egy arra alkalmas medencébe, ahonnan örökbe lehet fogadni a tulajdonos nélkül maradt toronyház méretű állatkákat, fánkocskákat és egyéb műanyag lényeket. Így a turistáknak nem kell cipelni a sajátjukét, ottfelejteni sem kell, de lehet, és sokkal barátibb áron hozzájuthatnak, mint egy vadonatújhoz. Az újrafelhasználás egy ötletes módja. Kövessük!
 
Szálka Sarolta
2019.07.22
|
(9 kép)


Játék
One-woman show egy utolsó felvonásban William Luce művéből a GK Társulat és a Manna produkciójában.
Ma ingyenes a belépés a múzeumokba! A szentendrei Skanzenban ?56 falun című kiállítást nézhetitek meg! @szentendreiskanzen #56falun #oktober23 #nemzetiunnep
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.