„Ez a film nem egy felturbózott televíziós sorozat” - Gyöngyössy Bence

A Pesti Est exkluzív interjúja
Béres József életéről könyvek, dokumentumfilmek és újságcikkek sokasága szólt már, de a mozifilm még újdonságnak számít a repertoárban. A korábban leginkább vígjátékokról ismert Gyöngyössy Bence vitte filmre a híres feltaláló életét.

56 éves.

 

Állandó alkotótársa Kabay Barna író/rendező/producer.

 

Első rendezése a Romani kris – Cigánytörvény volt.

Volt alkalma valaha élőben találkozni Béres Józseffel?  
 
Sajnos nem volt alkalmam találkozni vele, de gyerekkoromból tisztán emlékszem arra, hogy milyen gyakran volt téma a „Béres-ügy” otthon, és a szüleim baráti társaságában. 
 
A film alapját Béres Klára könyve, a Cseppben az élet szolgáltatja. Minden információ benne volt, amire az adaptációnál szükség volt, vagy további kutatások is kellettek hozzá? 
 
Béres Klára könyve fontos háttéranyag volt az irodalmi munkák során, és nagy segítség, sokat forgattuk, de a forgatókönyv nem a könyv alapján készült, hanem önálló alkotás. Béres József élete rendkívül jól dokumentált, sok könyvben és több dokumentumfilmben is feldolgozták. A forgatókönyv két társírója, Petényi Katalin és Kabay Barna is készítettek filmet róla, így viszonylag könnyű dolgunk volt a kutatással, ami ugyanakkor alapvető része volt az előkészítésnek. Nem utolsósorban azért, mert fontosnak tartom, hogy egy életrajzi filmben olyan történethez nyúljon az alkotó, mely különösebb dramatizálás és kitalált motívumok nélkül, dramaturgiájában önmagában is megáll a lábán. Béres József története ilyen. Rendkívül izgalmas és fordulatos, ugyanakkor fontos üzeneteket hordoz a jelennek, jövőnek. Mozivászonért kiállt, és filmesként nehéz elmenni mellette. 
 
Mi volt a legmeglepőbb dolog, amit a filmre készülvén Béres Józsefről megtudott? 
 
Talán, hogy a „Béres-ügy” az 1970-es években milyen szintem megmozgatta a vezető magyar értelmiséget. Olyan emberek álltak ki nyíltan és vállaltan mellette, mint Nagy László, Illyés Gyula, Déry Tibor, Kósa Ferenc, Csoóri Sándor, Balczó András, Ratkó József és még sorolhatnám. 
 
A Béres család mennyiben működött közre a tévésorozat, és az abból készült mozifilm létrejöttében? Támogatták valahogy a megszületését? 
 
Minden segítséget megkaptunk tőlük az irodalmi munka és a forgatás során. Nekem mint rendezőnek különösen fontos volt, hogy meg tudtam nézni és kézbe tudtam venni Béres József személyes tárgyait, eszközeit, amiket a kutatásai során használt. És persze jó volt érezni a bizalmat is, hiszen teljesen szabad kezet kaptunk a történet feldolgozásánál és a forgatás közben is. 
 
Először egy 4x50 perces tévésorozat készült a könyvből. Mennyire volt nehéz ebből egy kétórás mozifilmet összevágni? Nehéz volt megőrizni a sztori érthetőségét? 
 
Ez a film nem egy felturbózott televíziós sorozat. Kezdettől fogva játékfilmre készültem, melyet sajnos a Filmalap akkor nem támogatott, viszont a televíziót érdekelte a sorozat. Nekem a forgatás alatt is végig a mozivászon járt a fejemben mint végcél, tudtam és figyeltem arra, mit kell leforgatnunk – adott esetben a sorozat igényein túl –, hogy ez a történet mind dramaturgiájában és ritmusában, mind pedig vizuálisan megállja a helyét a mozikban.  
 
Kerültek be olyan jelenetek is a filmbe, amiket nem láthattak a nézők a sorozatban? 
 
Természetesen, ha számszerűsíteni szeretném, a mozifilm körülbelül 60%-a olyan kép vagy beállítás, ami nem szerepelt a sorozatban. Ez műfajában és szerkezetében is egy új film. 
 
Miért érezte úgy, hogy új címet kell adni a filmváltozatnak? Nem maradhatott volna a címe ennek is Cseppben az élet? 
 
Nyilvánvalóan két teljesen különböző filmalkotásnak nem lehet azonos a címe. 
 
Béres József sztorija önmagában is izgalmas, de gondolom, a filmes dramaturgia kedvéért itt-ott azért módosítani kellett rajta. Mi az az egy-két legnagyobb változtatás, amit az igaz történethez képest eszközöltek? 
 
Ha az ember arra vállalkozik, hogy történelmi jelentőségű személyről készítsen filmet, akkor nemigen szabad elszakadni a valóságtól. Ugyanakkor minden életrajzi film valamilyen szinten dramatizált, és nem minden figura és történetelem/esemény tűpontos tükörképe a valóságnak. Amennyiben ezek a motívumok hitelesek, és adott helyzetekben komolyan felmerülő dilemmákat mutatnak meg, szerintem ezeknek az apró változtatásoknak is helyük van a dramaturgiai felépítményben. Adott esetben ilyen például a filmben Imre figurája. Ezeknek a szellemében láttunk hozzá A feltaláló forgatókönyvéhez is. Az volt a cél, hogy egy pergő ritmusú, izgalmas mozifilm készüljön, ami mindvégig maximálisan leköti a nézőt, ugyanakkor ne veszítsük el azokat a máig értékes üzeneteket, amiket Béres József személyes példája, sorsa hordoz. 
 
Úgy tudom, hogy casting nélkül adta Gáspár Tibornak a film főszerepét. Miből gondolta úgy, hogy ő a legalkalmasabb színész Béres József eljátszására? 
 
Korábban is dolgoztam már Tiborral, tudtam, hogy milyen remek színész és hogy milyen jó vele dolgozni, ami egy 50 napos forgatási maratonnál nem utolsó szempont. Amikor dolgozom egy forgatókönyvön, általában már az írás közben megjelenik egy színész arca előttem, ebben az esetben ez kezdettől fogva Tiboré volt, valahogy nem is volt kérdés számomra, hogy ez az ő szerepe. Meg vagyok róla győződve, hogy az év talán legjobb magyar színészi alakítását fogják tőle látni a nézők a mozikban. 
 
Vannak még Béres Józsefhez hasonló jelentőségű alakok a magyar tudományos életben mostanában? 
 
Ez nehéz kérdés, nem is tudok válaszolni rá. Béres József egyedülálló személyiség a magyar tudományos életben, egész életútja olyan morális példát, egyszerű, közérthető és megkérdőjelezhetetlen értékrendet hagy ránk, mely napjainkban – amikor a digitalizált-globalizált világban egyre több ember keresi tanácstalanul az identitását – aktuálisabb, mint valaha. Béres élete a tudományos eredményein túl ezekről az értékekről szólt. Az igazához való ragaszkodás, az álmai határozott és céltudatos követése is példaértékű motívumok az örökségében. A film azt sugallja – nem utolsósorban a fiataloknak –, hogy bár hosszú, konfliktusokkal teli út vezet az álmok megvalósításáig, mégis megéri azt a bizonyos utat maximális határozottsággal és áldozatkészséggel végigjárni. 
 
 
Tulu
2020.02.03
|
(16 kép)


Film premierek

Világpolgárok

olasz vígjáték, 92 perc, 2019

Talpig fegyverben

angol-német-új-zélandi akcióvígjáték, 95 perc, 2019

Mint egy főnök

amerikai vígjáték, 83 perc, 2020

Előre

amerikai animációs film, 114 perc, 2020
Filmek a TV-ben
18:10
Az utolsó szamuráj
amerikai-japán-új-zélandi történelmi dráma, 2003
18:10
Lopott szavak
amerikai romantikus dráma, 2012
18:15
Fedezd fel Forrestert
amerikai film, 2000
18:20
V mint vérbosszú
amerikai-német politikai thriller, 2005
18:35
2 órára Párizstól
francia vígjáték, 2018
Közlemény Budapest, 2020.03.12. A 2020. március 11-i kormányrendelet következtében a Pesti Est mind a nyomtatott, mind az online működését leállítja. A kialakult helyzet és a kormány döntése alapvetően befolyásolja az üzleti működésünket, emiatt kénytelenek vagyunk leállni a lapkiadással. Az elmúlt közel 30 év alatt ez lesz az első olyan hét, amikor a Pesti Est nem jelenik meg. Olvasóinkat arra kérjük, hogy tájékozódjanak – mind a hazai, mind a külföldi médiából – a koronavírussal kapcsolatos hírekről! Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani, és kezdetnek ezeket weboldalakat ajánljuk az információszerzésre: angolul: theguardian.com németül: www.spiegel.de spanyolul: elpais.com franciául:  lemonde.fr Kedves olvasóink, arra szeretnénk kérni titeket, hogy tartsuk be az óvintézkedéseket, segítsük egymást abban, hogy a vírus terjedését lelassítsuk, és vigyázzunk egymásra, gondolkodjunk józanul. Hiányozni fogtok. Viszmeg Krisztina Lapigazgató
Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.