Véresen komolytalan

Nem csak amiatt jut majd a nézők eszébe Almodóvár neve, mert a film jelentős cselekményelemei zajlanak Spanyolországban, hanem azért is, mert olyan ez a sok bizarr történet, mintha egy Almodóvar filmet apróra őröltünk volna egy mákdarálóban és azután dramaturg szakos hallgatókkal megpróbáltunk volna összeállíttatni a törmelékekből valamit, amiben azért van még némi értelem.

Nos, az értelem vezérfonalát Romero, a négy és fél tonnás bika képviseli, mely a film elején múlik ki, miután rendesen elintézett egy torreádort, aki - hogy úgy mondjam - emiatt féllábbal a mennyei arénába lépett. Közben Romero szervei és darabkái is elindulnak szerte Európában a húsfeldolgozás és a tudományos kutatás rejtélyes ösvényein, hogy a bika porhüvelyével valamilyen módon kapcsolatba kerülő személyek és azok egyéni történetei nagy kontinentális szürreális tablóvá álljanak össze. Van itt francia kislány, aki azt képzeli, hogy nála minden állat nagyobb (majd meglátják, nem véletlenül gondolja!), van kutatóbiológus, aki rájön, hogy Romero fél szemére vak volt, s emiatt különösen veszélyes ellenfél volt az arénában. Van elveszett gyermekkorát kereső tanárnő, súlyos titkot őrző anyával. Van eltitkolt ötösiker-terhesség és jégtáncossá avanzsáló filozófus. Van elmebetegnek tűnő cseh származású, belga állatpreparátor és anyajegyeitől megszabadulni vágyó színésznő. Azt hiszem erre szokták mondani, hogy nagy az Isten állatkertje, de tegyük hozzá - valahogy mégis pókfonálszerű, rejtélyes értelem szövi át. Fenti leírás után talán nem lesz világos, ha azt írom: a végén azonban minden jóra fordul - pedig így van, de majd megértik, ha megnézték a filmet.


Vetítések