Forró éjszakában, Mr. Tibbs nyomoz, Mr. Tibbs és a szervezet, McVicar

Precedensértékből gyakran lesz Oscar-díjeső és a filmtörténetbe sincs könnyebb belépő egy jól eltalált újításnál - filmtrilógiák viszont főként olyan műből fogannak, ami a nagyközönségnek bejön. A háromféle sikersztori szűk metszetébe tartozó Virgil Tibbs-krimitrilógia újdonságát a főhős személye adta:

Kapcsolódó cikkek


Hollywood elsőként helyezett tömegfilmje élére fekete figurát, méghozzá az öntudatos, eltökélt fajtából, aki már a huszadik percben leüvölti egy rasszista déli sheriff fejét („Hívjon csak MISTER Tibbsnek!!!”), nem sokkal később pedig saját pompázatos melegházában pofozza fel a környék ültetvényes-kiskirályát. A széria-indító Forró éjszakában (Norman Jewison, 1967) jellemvezérelt bűndrámája a maga hat Oscarjával - köztük a legjobb filmnek járóval a Bonnie és Clyde évében (!) - egycsapásra legitimizálta a szinesbőrű nézők jogos igényét saját tömegfilm-hősőkre, B-szériás folytatásai pedig két lépésben el is jutottak a vérbeli blaxploitationig, ahol a rasszizmus társadalmi problémáját egészséges hanyagsággal szorítják háttérbe a látványos akciók, dögös beszólások és szűkruhás nők.


Ez a folyamat legszebben Sidney Poitier főhősén szemléltethető: míg Tibbs nyomozó a neves John Ball-regény filmadaptációjában még szellemi felsőbbrendűsége segítségével oldja meg a déli kisváros rejtélyes gyilkossági ügyét és csak az időben érkező fehér segítség menti meg a lincseléstől, szűkszavú gyilkossági szakértőnk a Mr. Tibbs nyomoz (Gordon Douglas, 1970) és a Mr. Tibbs és a Szervezet (Don Medford, 1971) San Franciscójában már otthonosan mozgó csúcsragadózóként osztja az észt és a füleseket egyaránt.


A Tibbs-trilógia egymástól alapvetően eltérő érdemekkel szolgál: míg a Forró éjszakában igazi filmklasszikus, erős drámai helyzetekkel és Rod Steiger élvezetes, árnyalt sheriff-alakításával, a Szervezet már a korszak népszerű önbíráskodás-filmjeit megelőlegező fordulatos akciókrimi több emlékezetes jelenettel, köztük egy tízperces néma rablással a főcím előtt és egy épülő metróalagútban zajló remek hajszával a fináléban. A félúton rekedt Mr. Tibbs nyomozban pedig ott van az Alfa Holdbázisból ismert Martin Landau, ami egyedüli erényként is nyomós érv a korszak híveinek.

Célközönség: akinek Cosby nyomozó túl puha, de Shaft már túl keményAz Alfa Holdbázis másik nagy felfedezettjének a Koenig kapitányt alakító Landau mellett egy kevéssé ismert brit rendező számít, akinek személyéhez a legendás sci-fi sorozat olyan feledhetetlen darabjai kötődnek, mint a kétrészes The Bringers of Wonders, amelyben ocsmány húskupacok próbálják tömeghipnózis segítségével hatalmukba keríteni az új hazát kereső űrbázist. Tom Clegg neve csupán emiatt is joggal kerülhet fel a kultuszfilmek dicsőségtáblájára, az igazi hírnevet azonban a néhány évvel később forgatott McVicar (1980) hozta meg számára.


A történet a hetvenes évek brit sztárbűnözője, John McVicar önéletrajza alapján született meg, méghozzá a szerző tevékeny közreműködésével, ami ha az elfogulatlan hitelességre nem is nyújt biztosítékot, de garantálja az erős életszagot. A McVicar egyfajta minimálverzió a Pillangó és a Szökés az Alcatrazból klasszikusaira, a brit kisrealista iskola erényeivel felvértezve: előbb közveszélyes hősünk eseménydús fegyház-életét és aprólékosan kidolgozott szökését örökíti meg egyszerű precizitással, majd a néhány hónapos édes életbe nyújt tanulságos betekintést, mielőtt visszavinne a kiinduló mezőbe. Noha Clegg gengszterdrámája fele olyan kemény sincs, mint az eredeti Get Carter és messze nem olyan mozgalmas, mint Nicholas Roeg eszelős Performance-a, a címszerepet játszó Roger Daltrey épp a tökéletes ötvözete Michael Caine hajlíthatatlanságának és Mick Jagger vitalitásának, ráadásul messze a legerősebb színészi teljesítményt nyújtja, ami valaha rockzenésztől kitelt e sártekén.

Célközönség: Mike Leigh-, Steven Berkoff- és Who-rajongók, de főként metszetük
vadalma
2004.09.13
|


Film premierek

Rontó Ralph

amerikai animációs film, 92 perc, 2012
Játék
A szentendrei Skanzen a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját mutatja be a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakig.
Filmek a TV-ben
H
30
K
31
Sze
1
Cs
2
P
3
Legnépszerűbb
Copyright © 2023 Minnetonka Lapkiadó Kft.