Gengszter-gyűjtemény
A bölcs közhely, miszerint a bűn sosem fizetődik ki, legszebb mozis cáfolatát a korai hangosfilm idején születő gengszterműfaj jelenti, mely akkortájt szinte egyedül tartotta el ballonkabátos vállán a Warner-stúdiót.
A korabeli műfaj kötelező társadalomkritikai célzata jobb esetben csupán a külsőségek keresetlen, nyers valószerűségében nyilvánult meg: etekintetben a két Raoul Walsh-film (Viharos húszas évek, Megszállottság) érdemli az öt csillagot dokumentumszerű stílusával. Ezzel szemben az 1937-es Zsákutca lenyúlását jelentő Mocskos arcú angyalok képben és hangulatban felélénkítette a Wyler-előkép sivár gettódrámáját, az álomszerű Megkövült erdő fáradt allegóriájának pedig épp annyi köze van a nagybetűs élethez, mint farönk-fosszíliáknak egy májusi arborétumhoz.
Jelest érdemel a két műfajnyitó darab (Kis Cézár, Közellenség) feszesre rántott bukástörténetével, valamint a fehér izzásig hevített Megszállottság, ami kiváló arányérzékkel építi a feszült thrillernarratívára a gengszterdráma jellemábrázoló epizódjait. Ám amint a történetek átbillennek a moralizáló melodrámák térfelére, a nemes szándék lerontja a tempót: a Mocskos arcú angyaloknál a pedagógiai célzat fékez (a paphős küzdeleme a nyomorból bűnbe csábuló kamaszlelkekért), a Megkövült erdő szépelgő, vontatott lavsztoriját pedig Bogart kései megjelenése sem képes felpergetni.
Holtversenyben aranyérmes Humphrey Bogart a Megkövült erdőben és James Cagney a Megszállottságban: az előbbi megfáradt, cinikus Dilinger-klónjában Bogie a színészi minimalizmus csúcsteljesítményét nyújta - míg Cagney A közellenség, A viharos húszas évek és a Mocskos arcú angyalok hiperaktív, lehengerlően sármos gengszteralakításaiből megindító erővel formál visszataszító, pszichopata mániákust. Edward G. Robinson kis Cézárja a két óriás mellett számos érdemei ellenére is csak statisztálhat.
1. Megszállottság: Cody Jarrett eksztatikus őrjöngése a lángoló olajfinomító lépcsőjén („Nézd, mama, a világ tetején vagyok!”).
2. Mocskos arcú angyalok: Rocky gyávának tetteti magát a villamosszék előtt, hogy elrettentő példát mutasson az őt bálványozó utcakölyköknek („Kérem, nem akarok meghalni!”).
3. Kis Cézár: Hitetlenkedő haláltusa a gépfegyverrel átlyuggatott óriásposzter mögött: („Irgalom Anyja, hát így végzi Rico?”). Különdíj: Bogart fantáziadús összecsuklásai epizódszerepeiben (Mocskos arcú angyalok, Viharos huszas évek).
Minden lemezhez ugyanaz a készlet, egyforma erős színvonalon: filmtörténészi audiokommentár, negyed órás kisfilm sok lelkes szakértővel (köztük Scorsese és a kritikuslegenda Andrew Sarris), eredeti előzetes, Warner-rajzfilmecske. ****
Kis Cézár (12) (Little Caesar, 1930, Mervyn LeRoy). Főszereplő: Edward G. Robinson. ****
A közellenség (16) (The Public Enemy, 1931, William Wellman). Főszereplő: James Cagney. ****
A megkövült erdő (16) (The Petrified Forest, 1936, Archie Mayo), Főszereplő: Humphrey Bogart. ***
Mocskos arcú angyalok (12) (Angels With Dirty Faces, 1938, Michael Curtiz). Főszereplő: James Cagney. ***
A viharos húszas évek (12) (The Roaring Twenties, 1939, Raoul Walsh). Főszereplő: James Cagney. ****
Megszállottság (16) (White Heat, 1949, Raoul Walsh). Főszereplő: James Cagney. *****
Film premierek

Játék
A szentendrei Skanzen a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját mutatja be a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakig.
Copyright © 2023 Minnetonka Lapkiadó Kft.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek