Mundruczó Kornél

Három nagyjátékfilmmel a háta mögött Mundruczó Kornél a hazai nagyközönség körében kevéssé ismert rendező, de nemzetközi fesztiválokon visszatérő vendég és elismert versenyző. Legutóbbi rendezése, a novemberben magyar mozikba kerülő Johanna világpremierje Cannes-ban volt, és készülő új filmjét, a Deltát is ugyanott szeretné bemutatni 2007-ben. Az új magyar film talán leginkább öntörvényű alkotója, aki a napokban lett büszke apa, rajong a DVD-kért.


DVD Est Extra: Ismerve filmjeid - különösen a Szép napok és a Johanna - erős képi világát, az ember azt hiheti, hogy semmi pénzért sem néznél végig egy filmet a mozivászon helyett a tévéképernyőn.

Mundruczó Kornél: Amit moziban nem tudok megnézni, azt mindenképpen DVD-n szerzem meg. A világ filmtermésének nagy szelete nem is jut el hozzánk, itthon nem elérhető, vagy éppen rossz időpontban játsszák, ezért gyakran kénytelen vagyok lemondani a mozivászonról. Magyarországon szerintem jelenleg még mindig VHS-en van a gazdagabb kínálat, mert a kevésbé széles közönséghez szóló művészfilmeket itthon kisebb számban vonják be a DVD-forgalmazásba, mint a világ más tájain. De ez a tendencia szerencsére lassan javul.

DVD Est Extra: Mit szólsz ahhoz az elmélethez, mely szerint a VHS úgy viszonyul a DVD-hez, mint a bakelitlemez a CD-hez? Neked van VHS-nosztalgiád?

M. K.: Egyáltalán nincsen. Sőt, amit csak tehetek, DVD-n nézek meg. Nagyon vonzó számomra az a minőségi ugrás, ami a két hordozó között van: olyan, mintha VHS után egy beta-kazettát nézne az ember. Szerintem a VHS ma már meghaladott dolog, ettől függetlenül biztosan lesz visszatérése, retrója. Csakhogy a retrót mint műfajt nem nagyon kedvelem, mert azt gondolom, hogy ha valahova eljutottunk technikailag, az tök jó, és fontos hangsúlyoznunk, hogy ott tartunk, ahol.

DVD Est Extra: Otthon hogyan nézed a filmeket? Tévén vagy monitoron?

M. K.: Mindig tévén nézem a filmeket, mert nem tudom sokáig bámulni sem a laptop képernyőjét, sem pedig a túl közeli képeket, ráadásul sokakkal ellentétben én fülhallgatót sem vagyok képes a fülembe tenni, mert sajnos zavar. Legszívesebben tehát nagyképernyőjű televízión nézem a filmeket, mert a projektorral vetített képet sem tartom jónak. Ami pedig a surround hangzást illeti, azt kifejezetten rühellem, mert miatta a hang sokszor legyőzi a filmet. Szerintem a házimozi-rendszerek rosszfajta mozi-imitációk, ahol a hang és a kép nem zár össze, mert a képernyő mérete korlátozott, a hang pedig túlságosan nagy hangsúlyt kap. Igaz, házibulikon nagyon jól jön a házimozi-rendszer, de amikor az ember egy zsebkendőnyi képet néz, és közben helikopterek zúgnak a feje felett, az már kicsit komikus.

DVD Est Extra: Rendezőként mit tennél, ha megtudnád, hogy mondjuk a Szép napokat valamelyik moziban DVD-ről, projektorral vetítik?

M. K.: Nagyon mérges lennék, és persze megpróbálnék mindent megtenni, hogy megakadályozzam, mert a film így nem szép, és az emberek nem erre váltottak jegyet. Nemrég egy - vagy több - budapesti moziban az Apokalipszis most rendezői változatát projektorral vetítették, és ezzel lényegében megölték a filmet. Nekem megvan ez a film DVD-n, és tévén nézve tényleg csodálatosak a képek, de úgy kivetíteni a hatalmas vászonra, hogy ne egy lámpa fénye keltse életre a celluloidon lévő kockákat, szinte bűn.

DVD Est Extra: Milyen más lemezeid vannak otthon a „csodálatos” fajtából?

M. K.: Én alkalmi vásárló vagyok, nem precíz gyűjtő, de persze van egy-két büszkeségem, például egy kilenc darabos Kurosawa-sorozat. A már említett Apokalipszis mostot például Nagy András, a Johanna operatőrének ajánlása miatt szereztem be, mert ő a közös filmünk szempontjából fontosnak tartotta, hogy lássam Storaro (a film operatőre - a szerk.) munkáját. Egyébként sok filmet veszek meg azért, hogy tanulmányozzak egy-egy kameramozgást vagy bevilágítást.

DVD Est Extra: Mit szeretsz a leginkább a DVD-ben?

M. K.: Nevetni fogsz: azt, hogy nem kell tekerni.
csmozi
2005.11.08
|


Film premierek

Rontó Ralph

amerikai animációs film, 92 perc, 2012
Játék
A szentendrei Skanzen a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját mutatja be a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakig.
Legnépszerűbb
Copyright © 2022 Minnetonka Lapkiadó Kft.