Minőség garantálva - Interjú Fodor Tamással

Az ország egyik legrégibb önálló stúdió-színháza, amely több helyszínen is működött. Éppen tíz éve nyitotta meg kapuit a Ferencvárosban, a Mátyás utca 9 szám alatt a „zöldlámpás ház”. Aki eddig nem találta ki, miről is van szó: ez a Stúdió „K”. A színház alapító-igazgatója Fodor Tamás, vele beszélgettem.
S.: Honnan ered a Stúdió „K” elnevezés?

F. T.: Brecht híres aforizmagyűjteményének főhőse K. úr, az ő karakterének különleges vonása a kritikai szellem, a komédiás véna, kiáltás a közösség nevében. Másik névadónk Kafka, akinek Josef K-ja nem igazán érti azt a világot, amelyben élnie kell. Szeretném remélni, hogy előadásainkat is a csodálkozás, a felháborodás és az ezekből fakadó kérdések jellemzik.

S.: Hol, milyen körülmények között jött létre a színház?

F. T.: Kritikusan gondolkodó, jobbára képzőművészekből (Oszkay Csaba, Székely B. Miklós, Kiss Mihály) álló, de professzionális igényekkel dolgozó amatőrökként indultunk, bár első bemutatónk, az Etoile című Semprun adaptáció 1971-től 50-es szériát élt meg.

S.: A legendás előadások, alkotók és szereplők közül kérlek, említs meg néhányat.

F. T.: A korábbiak mellett az együttes arculatát leginkább Gaál Erzsébet határozta meg. Ő volt a világot járt Woyzeck és Genet Balkon című darabjának főszereplője. A mostani társulat már a negyedik nemzedék.

S.: Honnan jött az ötlet, hogy ebben a ferencvárosi pincében folytatódjék a Stúdió „K” története?

F. T.: Az együttes harmadik generációja a Ráday utca szomszédságában kapott üres szenespincét, barátaink és tagjaink segítségével formáltuk lassanként színházzá. Együtt alakultunk, változtunk közönségünkkel. Azóta 1760 előadásunk volt.

S.: A paletta elég színes. A hagyományos előadások mellett az évekkel ezelőtt Hólyagcirkusz címmel előadott darab azóta „társulattá-csapattá” szerveződött a színház keretén belül.

F. T.: Színészeink szeretik magukat egyik este groteszk drámai műben vagy kortárs szerző izgalmas abszurdjában, másik este az etno-jazzra és zörejzenére épülő Szőke Szabolcs-féle cirkuszi világ műfajteremtő előadásában is kipróbálni.

S.: A Stúdió „K” gyermekelőadásai a te rendezésedben külön kategóriát képviselnek. Az összes produkciót láttam, és a felnőtt nézőkkel együtt minden alkalommal elvarázsolódom. Mi a titok nyitja?

F. T.: A tíz évvel ezelőtti nyitó előadásunk, a Flandriai csínytevések is jelezte már, hogy a mesét a Stúdió „K”-ra jellemző különleges teatralitás különös formájának tartjuk. Színházunk intim terében a minket barátként körülülő nézők csak a hiteles játékot fogadják el, ugyanakkor igénylik a szemük előtt születő varázslatokat. A Németh Ilona által megálmodott gyereknyi bábokat a sok éve együtt dolgozó „öregek”, Homonnai Katalin, Hannus Zoltán, Nádasi László és új, nagyon tehetséges színészek együttes, összecsiszolt munkájukkal keltik életre. Ha kirándulunk is a Nemzetibe, például Mosonyi Aliz Hamupipőkéjével (a 70. előadásnál járunk), a közönségünk és a kritikusok oda is utánunk jönnek. „Menetrendszerűen” megkapjuk a legjobb gyerekelőadásnak járó díjat.

S.: Szerintem a színház régen kinőtte önmaga méreteit, sokszor állnak a nézők a falak mellett. Van-e reális esély a bővítésre, illetve egy új játszási hely beindítására?

F. T.: Van most egy halvány remény, hogy egészen közelre, a Ráday utcába költözhessünk. Hiszen a viszonylag szűk helyen a 12-14 előadásból álló repertoárunk rekvizitumai sem férnek már el. Biztos vagyok benne, hogy az új helyen is megteremtjük majd az itteni otthonos légkört.

S.: Milyen bemutatókat láthatunk még nálatok ebben a szezonban?

F.T.: 25-én lesz a premierje G. B. Shaw Barbara őrnagyából készült különleges mai változatunknak az én rendezésemben. Lukáts Andor vendégként szerepel Cserje Zsuzsa izgalmas bolgár komédiájában, majd a Hólyagcirkusz következik egy Lorca- „operával”. Végül Czajlik József egy Mrozek-abszurdot állít színpadra.
Gaál Tamás
2005.11.17
|


Játék
Egy visszavonult professzor visszamegy orvosnak a szülőfalujába, hogy megtalálja a fiatalkori önmagát.
Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.