Mária Magdolna

A testileg-lelkileg szétesett filmművész azonban még mindig tud nagyban gondolkodni, és legújabb vallási víziójával tavaly egyenesen a velencei filmfesztivál Arany Oroszlánját célozta meg (aztán a zsűri különdíjával távozott).

Ferrara rendhagyó Jézus-filmje egy színész-rendezőről szól, aki rendhagyó Jézus-filmet forgat. Tony Childress (Matthew Modine) értelmezése Mária Magdolna alakját nagyítja ki az üdvösségtörténetből, amivel különféle elkötelezett körök zajos tiltakozását váltja ki. Ennél azonban sokkal fontosabb az a hatás, amit a mű az események halk résztvevőire gyakorol. A Mária Magdolnát alakító színésznő (Juliette Binoche) például a forgatás után ahelyett, hogy visszatérne eurosztár karrierjébe, szentföldi tűnődő túrára indul. Eközben egy New York-i tévés műsorvezető (Forest Whitaker), aki teológusokkal folytatott stúdióbeszélgetésein keresztül próbálja Jézus személyét új szempontok figyelembe vételével körüljárni, a premier kapcsán Childresst is a kamerák elé rántja egy kis élveboncolásra.

A nagy kérdések, élet, halál, hit, hűség kerülnek a pakliba, a legnagyobb kérdés azonban az, mire jutunk velük a film végére. Ferrara kíméletlenül őszinte, és nem fél a szélsőséges érzelmi, erkölcsi helyzetektől, de - főként összehasonlítva legnagyobb vallásos lázlátomásával, a Mocskos zsaruval - itt hol túl homályos a kifejtésben, hol túl közhelyes a cselekménybonyolításban, így új filmjének inkább pusztán a kérdések felvetése marad az erénye, és aligha sikerül oly heves vitákat kavarnia, mint Martin Scorsese, illetve Mel Gibson Jézus-filmjének, melyekre konkrétan és kevésbé konkrétan hivatkozik is.