Cigányok ideje (1988)

A Cigányok ideje kiemelt helyet foglal el a bosnyák rendező életművében. Az Emlékszel Dolly Bellre? és A papa szolgálati útra ment édes-bús vagy éppen kesernyés nosztalgiázása után itt talált rá arra a hangra, amely azóta is jellemzi munkáit. Így aki például egy olyan ismertebb darabban találkozott először Kusturicával, mint a népszerű Macska-jaj, annak is ismerős lesz a film minden eleme. 
 
Itt láthattunk tehát először szerencsétlen, mégis boldog cigányokat, fehér öltönyös roma maffiózót, szabadon kószáló állatokat, a szélben repdeső menyasszonyi fátylat, egy esküvőn a nászajándékok kihirdetését, magától sétáló ládát, budiba helyezett bosszút, és itt hallhattunk először balkáni rezesbandát - azaz itt szembesülhettünk először Kusturica jellegzetes, vadromantikus, mágikus realista világának ellenállhatatlan darabjaival. A sok helyütt látomásos, álomszerű mű fésületlenebb, rakoncátlanabb, vagy ha úgy tetszik, szabadabb, mint a későbbi alkotások, ennek ellenére minden egy irányba mutat benne: a félroma, parafenomén, Olaszországban szerencsét próbáló Perhan sorsa sok jót nem tartogathat. Mi mégis elhisszük neki, hogy minden nyomorúság és balszerencse ellenére az élet egy csoda.