Emelet
est.hu:
|
olvasói
7/10 (12)
Az első magyar irodalmi Nobel-díjas, Kertész Imre 1977-es kisregénye, a Detektívtörténet alapján forgatta Vecsernyés János Emelet című filmjét.
A változtatás ellenére az eredeti cím és a film címe is hűen tükrözi a két műben megjelenő világot: detektívtörténet, hiszen benne egy ellenálló csoport és velük párhuzamosan egy naiv, idealista fiatalember szeretné kinyomozni, mi is az a titokzatos Emelet, egy politikai titkosrendőrség, amely egy meg nem nevezett ország látszatdemokráciájában láthatatlanul teszi a rendet - emberéleteket is feláldozva. Ugyanakkor persze az Emelet is próbálja minél inkább megfigyelése körébe vonni az ellene lázadókat és a kíváncsiskodókat. Az Emelet cím pedig - a nyilvánvalón túl - azért találó, mert képileg olyan absztrakt és lélektelen módon jelenik meg ez a névtelen rendcsináló gépezet, hogy azt valóban a legsemmitmondóbb szavakkal lehet csak leírni.
Az eredetileg operatőr Vecsernyés második nagyjátékfilmes rendezésében az elsőhöz, a Kvartetthez hasonlóan ismét kevés szereplős, jórészt belsőkben (kopár, üres irodákban és lakásokban) forgatott művet alkotott, amelynek meghatározatlan európai országban játszódó kafkai disztópiáját nem nehéz bármely létező demokráciára érvényesnek tekinteni. Így a „detektívtörténet” izgalmain túl inkább egyéb, sokkal egzisztenciálisabb jellegű izgalmat (félelmet?) fogunk érezni megtekintése közben. A különleges, nyomasztó alkotás további érdekessége, hogy benne apa és fia, Haumann Péter és Haumann Máté apát és fiút játszik.
Az eredetileg operatőr Vecsernyés második nagyjátékfilmes rendezésében az elsőhöz, a Kvartetthez hasonlóan ismét kevés szereplős, jórészt belsőkben (kopár, üres irodákban és lakásokban) forgatott művet alkotott, amelynek meghatározatlan európai országban játszódó kafkai disztópiáját nem nehéz bármely létező demokráciára érvényesnek tekinteni. Így a „detektívtörténet” izgalmain túl inkább egyéb, sokkal egzisztenciálisabb jellegű izgalmat (félelmet?) fogunk érezni megtekintése közben. A különleges, nyomasztó alkotás további érdekessége, hogy benne apa és fia, Haumann Péter és Haumann Máté apát és fiút játszik.
magyar filmdráma, 90 perc, 2006

Kertész Imre regényének feldolgozásában az idősebb Haumann küzd az ifjabb életéért egy látszatdemokrácia könyörtelen ügynökei ellen.
Rendező:
Forgalmazza: HungariCom
Bemutató: 2007. január 25.
Bemutató: 2007. január 25.
Film premierek

Játék
November 3. és 5. között az Európai Parlament idén is az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatja be az Lux-díjra jelölt, döntős filmeket.
Copyright © 2023 Minnetonka Lapkiadó Kft.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek