Naptunusz – Nagy Natália

Nagy Natália, volt Evettke a L’art pour L’art Társulatban, alapító tagja a Holló Színháznak, játszott az Operett Színházban és Tímár Péter két filmjében, a Csinibabában és a Zimmer Feriben. Két szólólemeze jelent meg: a Zsákbamacska minden nő és a Legyél állat. Most pedig gyermekeknek írt verses mesekönyvet A Nap születésnapja címmel.
- Azzal, hogy mesekönyvet jelentettél meg, eltértél az eredeti szakmádtól? Ha ma megkérdezik, hogy mi a foglalkozásod, mit mondasz? 
 
Nagy Natália: - Nem tudom megmondani, hogy mi az eredeti szakmám. Hol énekelek, hol hablatyolok a színpadon, hol meg mesekönyvet írok. Bármibe kezdjek is, csak akkor rukkolok vele elő, ha vállalhatónak érzem. Mostanában a fellépések mellett továbbra is írogatok. Terveim között szerepel egy kedves, vicces gyermekműsor megírása is. Remélem, sikerül megvalósítanom. 
 
- Hogy jutott eszedbe, hogy a Napról írjál mesekönyvet? Gyerekkorodban foglalkoztál csillagászattal? 
 
- Mindig is izgalmas téma volt számomra a csillagászat. Gyerekként is sokat bújtam a galaxisokról, bolygókról szóló albumokat. Elvarázsoltak a méretek, a távolságok az Univerzumban, és persze teljesen lázba hozott, amikor arról meséltek, hogy lehet élet a Földön kívül is. Egyszer egy csillagászati albumot lapozgattam, ahol arról olvastam, hogy kb. ötmilliárd évre becsülik a Nap korát. Beindult a fantáziám, és elképzeltem, hogyan ünnepli egy csillag a születésnapját... 
 
„Izgalomban van a kozmosz 
apraja és nagyja. 
Bált rendez a világűrben 
naprendszerünk Napja.” 

- Szerintem nagy felhajtást csap, meghívja több millió ismerősét: bolygókat, üstökösöket, csillagokat, akik mindenféle mulatságos helyzetbe keverednek. Az égitesteket különböző jellemekkel ruháztam fel. A Hold folyamatosan fogyókúrázik, a buli végére annyit eszik, hogy telihold lesz. De eljön a szülinapra Merk úr, a gazdag üzletember, Plútó, aki a világegyetemen csillagos ötösre diplomázott, és persze a Föld is, aki épp dugóba keveredett a Tejúton. A nagyszabású rendezvényről nem hiányozhat a híres Filmcsillag sem, a Kozm-Oszkár-díj kissé öntelt várományosa. 
 
 
„Szaturnusz, az örökifjú 
szerelmes a Napba, 
gyűrűjével jegyezné el, 
de a Nap nem hagyja.” 
 
- Ezzel a történettel leginkább szórakoztatni szeretnék, de az olvasók akár a csillagászati ismereteiket is bővíthetik általa. A könyv végén található szószedettel a szülők dolgát is szerettem volna megkönnyíteni. Így nem kell albumokat vagy lexikonokat fellapozni, ha például a gyerekek szeretnék megtudni, hogy mi a különbség a meteor és a meteorit között. Talán a verses forma, a mese dallama magával ragadja a kisebbeket, a nagyobbak pedig örömüket lelik a szöveges poénokban. Szűcs Édua tüneményes rajzai tele vannak humorral és bájjal. Kedvelem a stílusát, én is jókat mosolyogtam a rajzokba rejtett apró vicceken. Remélem, meseolvasás közben a szülők sem unatkoznak... 
 
- Miért a verses formát választottad? 
 
- Amikor elkezdtem írni a mese vázlatát, rögtön versben fogalmaztam meg az ötleteimet. Ösztönösen nyúltam ehhez a formához, és kedvem is leltem a rímfaragásban. Később előfordult, mikor már jobban belemerültem az írásba, hogy a kötött forma miatt fejtörést okozott, hogy hogyan préseljem bele az adott szótagszámba a gondolatot, de alapból könnyedén ment. Sokszor kifejezetten jól szórakoztam, miközben rímeket kerestem. A magyar nyelv gazdagságáról, szépségéről Kosztolányi már ódákat zengett. Így aztán nemcsak versolvasás, de versírás közben is megtapasztalhattam, mennyi lehetőség van a magyar nyelvben. Az sem ártana persze, ha az ember úgy tudna a nyelvvel bánni, mint Kosztolányi... 
 
- Mennyi ideig készült a könyv?  
 
- Már a lányom, Hanna születése előtt megvolt a mese vázlata, de aztán eltettem a fiókba. Akkor vettem újra elő, mikor Hanna ovis lett. Volt olyan időszak, amikor reggel elvittem az óvodába, aztán hazaszaladtam, és addig írtam, amíg érte kellett mennem. Ekkor haladtam a legjobban. Kisebb-nagyobb megszakításokkal fél éven át dolgoztam rajta. Írtam íróasztalnál, a kertben, locsolás vagy takarítás közben, de előfordult, hogy a dugóban üldögélve jutottak eszembe a sorok. 
 
 
„ Őrületes forgalom van, 
szörnyű a galaxis. 
Kertek alatt hozott el egy 
csillagközi taxis.” 
 
 
- Édesapád/Bandó is megjelentetett sikeres gyerekkönyveket. Ez ösztönzött Téged az írásra? 
 
- Egyáltalán nem. Szeretem apu verseit, de a mesém ötlete már az ő első gyerekkönyve előtt megszületett. Csak azért tettem félre néhány évre, mert közben megszületett a kislányom, Hanna. 
 
- Miért fontos számodra, hogy gyerekeknek írjál? 
 
- Volt egy ötletem, és kedvem hozzá, hogy mesét írjak belőle, ... így fontos lett az írás. De csak ezért nem írok, hogy kipipáljam, ez is megvolt. Írogattam már előtte is, de most éreztem először, hogy ezt szívesen megmutatnám másoknak is. A korábban írt versekből és mesékből akkor lesz könyv vagy dalszöveg, ha alkalmasnak érzem a megjelentetésre. 
 
- Milyen sorrendben látták a könyvet a családtagjaid? 
 
- Akkor mutattam meg először a kedvesemnek, majd anyukámnak és néhány barátomnak - akik kemény kritikusaim -, amikor úgy éreztem, hogy nagyjából már látszik a végeredmény. Nekik tetszett. A legvégén küldtem el az édesapámnak. Egy-két apróságtól eltekintve ő is elégedett volt. Általában a magam feje után megyek, de azért szeretem tudni, hogy a hozzám közel álló emberek, akiknek adok a véleményére, mit gondolnak. Megfontolom a tanácsaikat, aztán végül persze mindig mindent úgy csinálok, ahogy én jónak látom. 
 
 
„Szállj fel inkább a Göncölre, 
engem meg eressz el! 
Ne fuss olyan szekér után, 
amelyik nem vesz fel.” 
 
 
- A Nap születésnapja az idei Budapesti Könyvhét legsikeresebb mesekönyve lett. Mit szóltak a meséhez az olvasóid? 
 
- A Vörösmarty téren négy napon át dedikáltam. A gyerekeknek első körben a rajzok tetszettek, de észrevettem, ha nagy vonalakban elmeséltem nekik a történetet, felkeltettem az érdeklődésüket. Több szülő visszajött, hogy ajándékba is vigyen a könyvből, de előfordult, hogy csak azért kerestek meg újra, hogy gratuláljanak, és elmeséljék, hogy még aznap elolvasták a könyvet, és nemcsak a gyerekeik, de ők maguk is jól szórakoztak. Az különösen jólesett, amikor egy kislány a meséhez készített, saját rajzával lepett meg. 
 
- Folytatod az írást? 
 
- Igen, szeretnék egy kedves, vidám gyerekműsort létrehozni. Ennek a versein, dalszövegein dolgozom most. Ezenkívül tervezem, hogy A Nap születésnapjából hangos könyvet is készítek. A Tittis Kiadó felkérésére már két regényt felolvastam CD-re. Az egyik az Égig érő volt, a másik a Két Lotti. A KFT-ből ismert Bornai Tibort kértem meg - örömmel vállalta -, hogy írjon a mesémhez néhány dalt. A történet egyébként, mivel sokszereplős és dramatizált, színpadon is előadható. A dalokkal együtt akár zenés mesejáték is kerekedhet belőle. Nemrég beszélgettem egy tanítónővel, aki arról panaszkodott, hogy kevés olyan darab van, melyet a gyerekekkel előadathatnának. Ez a mese talán alkalmas lenne erre is. 
 
- A könyv hátsó borítóján az első magyar űrhajóstól, Farkas Bertalantól olvasható néhány mondat. Tetszett neki a meséd? 
 
- Valószínűleg igen, mert ezt írta: Ha kaptam volna meghívót, én is szívesen elmentem volna a Nap születésnapi bulijára! 
 
- A lányod hogyan fogadta a mesédet?  
 
- Hanna, mióta a könyv megjelent, többször kérte a „bolygósat”. Mivel a mese rövid fejezetekre osztható, a születésnapra érkező vendégekről külön-külön történetek szólnak, így részletekben több estén át olvasom fel neki. Minden este egy-egy bolygó vagy csillag kalandjait ismeri meg. Imádja nézegetni a rajzokat, és figyel a szövegre is. Igaz, a Neptunuszt egyelőre még „Naptunuszként” emlegeti. 
 
 
„Azt kívánjuk mi a Napnak 
- Földünkkel az élen -, 
ugyanolyan hőfokon és 
még sokáig éljen!” 
 
Ozsda
2007.07.05
|


Játék
A törvény embere, Luke Hobbs és a kitaszított Deckard Shaw szövetségre lépnek, amikor egy kibernetikailag felturbózott ellenség fenyegeti az emberiség jövőjét.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.