Elhunyt Gaál István
Hosszan tartó, súlyos betegség után életének 75. évében szeptember 25-én elhunyt Gaál István Balázs Béla-díjas, érdemes művész, Kossuth-díjas, életműdíjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere.
Gaál István Keleti Márton osztályában végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1958-ban. Ezt követően ügyelőként dolgozott a Hunnia Filmgyárban, majd a római filmfőiskolán, a Centro Sperimentale di Cinematografián mélyítette el ismereteit: filmelméletet, filmtörténet, valamint vágást tanult. 1961-ig ugyanitt docensként tevékenykedett.
Itthon a Budapest Filmstúdió munkatársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja a Balázs Béla Stúdiónak. Alkotói pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott Nemeskürty István irányításával. Szakmai elismertségét jól példázza, hogy több alkalommal is mesterkurzusokat tartott Indiában (1985-ben,1994-ben, 1995-ben és 1996-ban), ezenkívül cannes-i és egyéb zsűrifeladatokat teljesített.
Filmes pályafutása dokumentaristaként indult, Pályamunkások című rövid mozgóképe (főiskolai vizsgadarabja) a fizikai munkát tette vizuális és akusztikus hatáselemmé, ritmusalkotó tényezővé. A Sára Sándor rendezte Cigányok operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott a naturából költészetbe emelt látleletet. Tiszai filmtanulmányai vezettek első és mindjárt nemzetközi sikerű Sodrásban című nagyjátékfilmjéhez.
A népből származott értelmiségi ifjúság felelőssége rajzolódott ki már első nagyjátékfilmjében is, melyet később trilógiává bővített a Zöldárral és a Keresztelővel. Mészöly Miklós kisregényéből készült Magasiskola című filmje, majd a pusztuló magyar faluról forgatott lírai beszámolót a Holt vidékben.
Bartók Béla és általában a zene kezdettől fogva meghatározó élménye volt Gaál Istvánnak. Orfeusz és Eurydiké című operafilmje Gluck muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének.
További filmjei a teljesség igénye nélkül: Peer Gynt, Örökségünk, Vámhatár, Krónika, Naponta két vonat, Legato, Haláltánc, Cserepek, Római szonáta, Isten teremtményei, Éjszaka, Gyökerek (Bartók-sorozat), Rendhagyó párizsi leltár, Keralai mozaikok. Gaál István temetéséről később intézkednek.
(filmhu)
Itthon a Budapest Filmstúdió munkatársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja a Balázs Béla Stúdiónak. Alkotói pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott Nemeskürty István irányításával. Szakmai elismertségét jól példázza, hogy több alkalommal is mesterkurzusokat tartott Indiában (1985-ben,1994-ben, 1995-ben és 1996-ban), ezenkívül cannes-i és egyéb zsűrifeladatokat teljesített.
Filmes pályafutása dokumentaristaként indult, Pályamunkások című rövid mozgóképe (főiskolai vizsgadarabja) a fizikai munkát tette vizuális és akusztikus hatáselemmé, ritmusalkotó tényezővé. A Sára Sándor rendezte Cigányok operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott a naturából költészetbe emelt látleletet. Tiszai filmtanulmányai vezettek első és mindjárt nemzetközi sikerű Sodrásban című nagyjátékfilmjéhez.
A népből származott értelmiségi ifjúság felelőssége rajzolódott ki már első nagyjátékfilmjében is, melyet később trilógiává bővített a Zöldárral és a Keresztelővel. Mészöly Miklós kisregényéből készült Magasiskola című filmje, majd a pusztuló magyar faluról forgatott lírai beszámolót a Holt vidékben.
Bartók Béla és általában a zene kezdettől fogva meghatározó élménye volt Gaál Istvánnak. Orfeusz és Eurydiké című operafilmje Gluck muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének.
További filmjei a teljesség igénye nélkül: Peer Gynt, Örökségünk, Vámhatár, Krónika, Naponta két vonat, Legato, Haláltánc, Cserepek, Római szonáta, Isten teremtményei, Éjszaka, Gyökerek (Bartók-sorozat), Rendhagyó párizsi leltár, Keralai mozaikok. Gaál István temetéséről később intézkednek.
(filmhu)
Film premierek
Játék
A szentendrei Skanzen a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját mutatja be a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakig.
Copyright © 2023 Minnetonka Lapkiadó Kft.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek