Kívülállóként tekinteni témákra - Fatih Akin

Az 1973-ban Hamburgban, török szülőktől született filmes a Fallal szemben című filmjével vált ismertté Magyarországon és világszerte egyaránt. Fatih Akin jóval árnyaltabban beszél a kulturális és generációs problémákról, mint mondjuk Tarkan, nem is csoda, hogy A másik oldalon című filmjével tavaly Cannes-ban elnyerte a legjobb forgatókönyv díját.
- Amikor Cannes-ban átvette a legjobb forgatókönyvért járó díjat, közvetlenül a gála után úgy nyilatkozott, hogy nem akar mást csinálni, csak írni, írni és írni. Sikerült? 
 
- Sajnos nem kizárólag... Egészen decemberig kísértem ugyanis a filmet fesztiválról fesztiválra, mert nagyon szeretek utazni, de egyszer csak azt mondtam: vége, mert képes volnék még egy fél évig úton lenni, csak hogy akkor nem végeznék semmi munkát, nem írnék. Igaz, hotelszobákban, repülőgépeken és vonatokon írtam néha, de szívesebben dolgozom otthon, nyugodtan. Karácsony és újév között hozzáfogtam egy új forgatókönyvhöz, és azóta is ez tölti ki az időmet. Sajnos egy csomó meghívást le kellett mondanom, de még így is jó döntés volt otthon maradni az írás kedvéért. Vigyázni kell, mert az utazás, a promóció, a kapcsolatépítés könnyen életformává válhat, amit az ember egy idő után képtelen feladni. 
 
- Ismer olyan rendezőket, akik filmezés és munka helyett egyszerűen fesztiválturistává változtak? 
 
- Konkrétan nem, de bárkivel előfordulhat, aki egy kicsit nem figyel oda. Én például boldog volnék, ha legalább 3-4 életet élhetnék, mert úgy érzem, a 24 óra igen kevés nekem. 
 
- Törökországban is bemutatták A másik oldalont? 
 
- Igen, tavaly októberben versenyben volt egy fesztiválon. Siker volt, sokan látták, ami nagyon jó élmény számomra, de persze a fogadtatása a sajtóban kissé vegyes volt. Nem voltak olyan lelkesek, mint más országokban, aminek az lehet az oka, hogy ez a film nem foglal állást, inkább megfigyel, bemutat. Törökországban a nézők nem ehhez vannak szokva, mert az ottani rendezők általában nagyon erősen kifejtik a véleményüket, sokszor bírálatot mondanak. A másik oldalon tulajdonképpen mindkét oldalt, a balt és a jobbot is kritizálja, nem hajlandó választani közöttük. Könnyű összezavarni a nézőket az objektivitással... 
 
- Ezek szerint Ön örömmel kihasználja azt a helyzetet, hogy mindenhol egy kissé kívülálló is, hiszen Németországban török, Törökországban pedig német? 
 
- Kétségtelenül segíti az objektivitást, ha valaki kívülállóként képes tekinteni témákra. Sok dolgot észre sem vennék, ha nem ez lenne a helyzetem. Törökországban is vannak olyanok, akik nagyon lelkesek a filmjeimmel kapcsolatban, mások azonban irigységből vagy más okból azt mondják, hogy én csak kihasználom őket, pénzt csinálok abból, hogy rossz színben tüntetem fel Törökországot. Szerintem ez hülyeség. 
 
- Van olyan ország, ahol nem így fogadják a kritikát? 
 
- Érdekes módon éppen az Egyesült Államok. Az amerikai filmesek kegyetlenül kritizálják a hazájukat, és senki sem rója fel nekik, hogy csak a pénz és a siker miatt teszik, hanem elfogadják az üzenetet, a demokrácia részének tartják a véleményüket. 
 
- Egyszer úgy nyilatkozott, hogy nagyon szereti Amerikát. Ez lenne az oka? 
 
- Amerikát egész egyszerűen a filmek miatt szeretem. Az utóbbi években többször jártam ott, és kellemesen meglepődtem, amikor láttam, hogy például Los Angelesben nemcsak sok mozi van, de tele is vannak emberekkel, akik nemcsak a hollywoodi tucatfilmekre kíváncsiak. Sokan érdeklődnek az európai filmek és a művészfilmek iránt, a kultúrájuk része, hogy filmeket néznek és beszélnek róluk. Sokkal inkább, mint Németországban, ahol az emberek egyszerűen tudomást sem vesznek a moziról: még a saját filmjeiket sem nézik meg! Csak akkor váltanak jegyet német filmre, ha az olcsó szórakozást ígér. A többi sajnos szóba sem jöhet. Sok jó német film készül, az egész világon beszélnek rólunk, de például egy hamburgi moziban egy hétnél tovább nincsenek műsoron. 
 
- Hajlandó lenne Amerikába költözni? 
 
- Mivel imádom a filmeket, óhatatlanul élvezem is nézni őket, de ez nem elég ahhoz, hogy Amerikába költözzek. Elsősorban azért, mert messzemenően nem értek egyet a politikájukkal. Valószínűleg akkor se mennék, ha kapnék egy ajánlatot egy stúdiótól, mert egyszerűen nem izgat, hogy mondjuk 50 millió dollárból forgassak filmet. Több honfitársam megtette, de én erre alkalmatlan vagyok. 
 
- Mit gondol az évszázados török-magyar barátságról? 
 
- Az In July című filmem forgatásakor négy hetet töltöttem Budapesten ‘99 nyarán, ami egy őrülten forró és szép időszak volt. Én választottam a helyet, mert megtetszett az ország - sokat jártam erre ugyanis, amikor a jugoszláv háború miatt az országon keresztül autóztunk Törökországba. Az én barátságom csak évtizedes, de tartósnak tűnik! 
 
 
 
csmozi
2008.04.11
|


Film premierek

Rontó Ralph

amerikai animációs film, 92 perc, 2012
Játék
Ester Rada az élő bizonyíték rá, hogy jelentősen lerövidíthető az az időszak, amikor a kezdő zenész ötvenfős klubokban kényszerül játszani húsz fizető vendég előtt.
Filmek a TV-ben
H
21
K
22
Sze
23
Cs
24
P
25
Legnépszerűbb
Copyright © 2022 Minnetonka Lapkiadó Kft.