Gengszterek fogadója

A három film ismeretében Jensenről megállapítható, hogy műveivel a vígjáték műfaját járja körbe: míg az Ádám almái meghökkentő, bizarr poénokkal operál, addig a Zöld hentesek színtiszta fekete komédia, a Gengszterek fogadója pedig olyan akcióvígjáték/krimikomédia, amilyet eddig főleg bizonyos angolszász rendezőktől láthattunk. A fekete humor azért itt is felbukkan, ahogy megkapjuk az alkotótól már szinte elvárt fura figurákat is. Ez utóbbiak ezúttal piti gengszterek (szám szerint négyen), akik a főnők pénzének lenyúlása után a vidéki Dániában, egy erdő mélyén bujkálnak, hogy aztán valami egészen hétköznapi elfoglaltságot találjanak maguknak. 
 
A lendületes kezdet után a film a cselekmény fordulatának megfelelően szelídebb, érzelmesebb lesz - a négy kemény főhőst például a sanyarú gyermekkort ábrázoló flashbackekkel hozzák közelebb a nézőhöz, így megfejthetjük még a kvázi pszichopata figura személyiségét is. 
 
És az is határozottan jót tesz a műnek, hogy felvonulnak benne a kortárs dán film sztárjai Ulrich Thomsentől kezdve Mads Mikkelsenen át Nikolaj Lie Kaasig. A forgalmazónak pedig azt üzenjük, hogy az eddigi tendenciát követve alig várjuk a rendező korai rövidfilmjeit - köztük pl. az Oscar-díjas Valgaftent.