Egy hölgy Párizsban
Une Estonienne à Paris, 2012 Színes, feliratos, francia-belga-észt filmdráma, 94 perc
Az ötven körüli észt ápolónő, Anne nem ül sokáig tétlenül, miután a gondozására szorult édesanyja meghal. Párizsból kap állásajánlatot, ahol egy középkorú férfi, Stéphane megbízásából egy idős észt nőre, Fridára kell vigyáznia.

Csakhogy Frida szinte egész életében a francia fővárosban élt, már egyáltalán nem viselkedik észtként, és nem is örül földijének – ehelyett igazi párizsi dáma: cirka 80 éves létére is szebbnél szebb ruhákban és ékszerekben parádézik, gőgös, nem beszél, csak franciául, és szinte már a modortalanságig barátságtalan Anne-nal.

Ennek oka, hogy a háta közepére sem kívánja az ápolónőt, akit Stéphane az akarata ellenére hívott. Ráadásul kiderül, hogy az idős asszony nemrégiben öngyilkosságot kísérelt meg, ezért a főhősnőnek szabályosan őrködnie kell felette. Mindennapos huzakodásaik miatt Anne nem egyszer már feladná és hazautazna Észtországba, ám valamiért mégis marad, és lassacskán kezd megtörni a jég közte és makacs ápoltja között. 

Ilmar Raag rendező az Egy hölgy Párizsbannal egy személyes történetet mesél el, ennek megfelelően a film rendkívül érzékenyen és ráérősen rajzolja meg a két központi figura portréját. A látszólagos eseménytelenség és a talán túlontúl finom eszközök használata nem biztos, hogy minden nézőnek eléri az ingerküszöbét, ám érdemes figyelni és várni. Azt felesleges ecsetelni, milyen nagyszerű színésznő Jeanne Moreau, aki csodásan hozza a goromba vénasszonyt, a filmben ráadásul rajta kívül is több minden bontakozik ki – lassan, de biztosan, szinte csak rezdülésekben. 

fürkész
2013.03.29