…és az is, hogy a mozi egyben egy borotvamárka promója is. Nem vagyok szomorú, de egy kicsit meghaltam legbelül – bár az vigasztal, hogy a film egész jó. 

Amikor nyilvánosságra került, hogy az új Supermant Zack Snyder (300, Álomháború, A holtak hajnala) rendezi – és Christopher Nolan (Memento, A sötét lovag-trilógia) a producere –, már lehetett sejteni, hogy itt valami jó készül, és amikor az újradizájnolt, übercool S-logót is felvillantották, ez már szinte bizonyossá is vált. 

Az is igaz, hogy alapjáraton eddig Superman volt a legkevésbé izgalmas szuperhős. Túl szabályos, túl hibátlan és jól fésült figura, így ráfért némi újrafazonírozás, egy kis besötétítés, ha úgy tetszik, és Zack Snyder erre igazán alkalmas. Sőt, arra is képes, hogy két és fél órába belepréselje a Krypton történetét, Zod tábornok (Michael Shannon) és Superman apja, Jor-El (Russell Crowe) konfliktusát, a kis Clark Kent felcseperedését és magára találását, majd találkozását Lois Lane-nel (Amy Adams). Illetve Zod újbóli megjelenését egy elég hatásos belépővel, és persze a nagy leszámolást közte és Kal-El, akarom mondani Clark Kent között. 

A címszereplő Henry Cavill sokban az „igazi” Supermant, Christopher Reeve-et idézi, ami jó, de a műsor a zseniális Micheal Shannoné, aki karikatúra helyett igaz szörnyet kreál Zodból.