Schilling Árpád éjszakai megálló-klipjének legfeltűnőbb eleme egy magyar pornószínésznő szerepeltetése (No comment). Török Ferenc lábakra és cipőkre komponált motívum- és ritmusjátéka három nő és egy férfi hétköznapi találkozását fordítja fatális balesetbe (Cipők). Pálfi György az Ikarus buszt egyenesen Ikarosz ősi mítoszával kapcsolta össze. A képregényfilmek paródiájaként is nézhető epizód régi/új hőst állít az ezredvégi, budapesti metropolis színpadára, a Táltosembert, akinek a napszítta Ikarosszal kell megküzdenie... A Táltosember vs. Ikarus szellemes és ironikus mítosz-mozaik; a következő epizód, Bodó Viktor Negyedóra című etűdje pedig izgalmas sztori-kirakósjáték. A tizenöt perc alatt mindvégig egy téren bonyolódó történetkezdemények (egy habókos matematikus kalandjai; egy galeri akciói és a járókelők téblábolása) a véletlen és a kiszámíthatóság paradoxonját próbálják illusztrálni. 

A záróepizód stílusában és műfajában is különleges darab: Mundruczó Kornél egy buszbaleset és egy katasztrófaelhárítási gyakorlat apropóján hallucinációt és valóságot egybeszövő kortárs operafilmet rendezett. A 78-as Szent Johannája a bérmunka és az elhivatottság örök konfliktusát egyszerre fordítja ars poeticába és a szkeccsfilmet keretező-kommentáló fináléba.