Zsiguli
Zsiguli, 2004 Színes magyar vígjáték, 108 perc
Első kritikai- és közönségsikere, az 1990-es Vattatyúk óta Szőke András filmes-mindenes évente jelentkező szende kis szatíráiban az igazság elkeseredett és kényszeres felderítésével foglalkozik. Míg a fenti filmben egy bizonyos „leöntés” ügyében folyik nyomozás, az Európa kempingben (1992) bombát keresnek, A nagy húslevesben (1996) pedig a levesfőző üstbe fulladt Baloghné állítólagos halála képvisel kisebbfajta rejtélyt.

Az egykori szentesi drámatanonc poszt-kommunista, szalonnán és pálinkán szocializált Hitchcockként vezeti végig nézőit a történet kulisszáin, kutatja a motivációkat és mutatja be a potenciális tetteseket - azaz mindenkit. A leginkább szembetűnő különbség a Mester és a legjobb magyar tanítvány művészete között Szőke kevéssé kimunkált kamerahasználata és dramaturgiája, valamint az a mutatvány, ami Hitchcocknak is csak filmenként egyszer sikerült: a rendező bármelyik pillanatban, bármilyen formában képes megjelenni a vásznon. 

A kilencvenes évek elején, a környezetből ítélve Szolnokon játszódó Zsiguli klasszikus oknyomozós-magyarázós kisvilág-festő Szőkefilm, egy rejtélyes albán dinnyeszállítmány ügyében folytatott nyomozás története. Aki kérdez: a szex- és igazságéhes Piroska rendőrtiszt (Györgyi Anna). Aki válaszol: Rick (Gazdag Tibor) és Endúrós (Szarvas József), motoros rendőrök. Aki gyanús: a rendőrfőnök Kálmán (Gáspár Sándor), a helyi keresztanya Szigorú Margitka (Zelei Gábor), a korrupt Badár törzsőrmester (Badár Sándor) és még sokan mások. 

A magyar közönségfilmes hagyományok szellemében Kokótól Jakupcsek Gabrielláig egy sor hazai híresség tűnik fel a filmben - valamint Halász Gábor személyében egy profi operatőr -, a végeredmény szempontjából azonban ők se nem osztanak, se nem szoroznak: a Zsiguli hamisítatlan, ereszkedő szerkezetű Szőke-mű, s ennek megfelelően a magyar népdalkincs része.

csmozi
2004.11.30