Az aranyember (1962)
Magyar film, 107 perc, 1962
Jókai a kiegyezés után több regényében is példát statuált a magyar társadalom polgárosodásának ingoványos tájaira tévedt szerencsétlen balekjaival. A romantikus antikapitalizmus csillagzata alatt született tanmese elképesztő pontossággal bólint vissza a filmvászon hígításában is.

Az aranyember több mozgóképes adaptáción is átesett a múlt század távolabbi felében; 1918-ban Korda Sándor készített egy némafilmet Beregi Oszkárral a főszerepben. A forgatás elég izgalmasra sikerült, hiszen a stábnak a film eredményes lebonyolítása mellett a világháborús lövedékekre is aktívan koncentrálnia kellett, melyek a fejük felett cikázásukkal némiképp nehezítették a munkát. 1936-ban Gaál Béla vállalkozott a remake-re és parádés színészgárdával (Csortos Gyula, Mezey Mária, Rózsahegyi Kálmán, Básti Lajos, Kiss Ferenc) újradolgozták a klasszikust. 

De a legismertebb feldolgozás Gertler Viktor rendezése 1962-ből, olyannyira népszerű, hogy a legnézettebb magyar filmek örökrangsorának igen előkelő hatodik helyén tanyázik. Külön kuriózuma, hogy ez az első magyar panoráma-szélesvásznú alkotás.  

A sztorit mindenki ismeri; Ali Csorbadzsi, a szultán ex-kincstárnoka hajón menekül a morcos uralkodó emberei elől. Öngyilkossága előtt rábízza a lányát a hajóskapitányra, aki jól bele is szeret. Tímár Mihály alapjában rendes ember, de a mindent elrontó vagyonos lét őt is megmételyezi... Azonban Jókai nagylelkűen nem hagyja veszni főhősét és egy a bűnös világtól elzárt kis szigetre vezeti, vissza a természetbe, ahol igazi rousseau-i idillnek örvendhet, míg meg nem hal.

macsek
2006.07.03