Hát bizony az ördögi női nem mocskos dolgokra képes. De ezen természetesen senki sem lepődik meg, hiszen a klasszikus elődök nagy múzsái – a filmtörténet ősi vamp-archetípusai – a nem egyik markáns képviselőivé léptek elő a filmvásznon. Gyönyörű, csábító dögök, akikről az első percben látszik a sunyiság, de ezt bizony a megigézett hímek sosem veszik észre.

Brian De Palma újraértelmezett halálos szépsége korrekt kis átirat, fejhajtás a nagy klasszikusok előtt, izgalmas-mozgalmas pszichokrimi, de újat nem nagyon tud mutatni, ami némi kiábrándulásra adhat okot.  

A kusza szövésű mozi középpontjában Laure Ash áll, maga a „nő” – még ha kissé komikusan magas is a hölgy, valóban gyönyörű – és a férfi mellette Nicolas, egy kisstílű fotóriporter, divatosan paparazzo. A férfi beleesik a nőbe, lefotózza, a nő cseppet sem az, mint akinek mutatja magát, az ismertség végzetes játszmába fullad, a nézőben pedig érik az „ezt már láttam valahol” érzés… De ennek ellenére élvezhető formamozi, frappáns ujjgyakorlat és kellemes péntek esti bealvós.