Plasztik szerelem
Lars and the Real Girl, 2007 Színes, feliratos amerikai vígjáték, 106 perc
Amerikában nemcsak tolerálják, de szeretik is a hibbantakat - ezt a két legutóbbi elnökválasztás is bizonyítja -, és a mi Larsunk sem könnyű eset, a csajáról már nem is beszélve.

Lars (Ryan Gosling) a garázsban lakik bátyja háza mellett, kerül minden emberi kapcsolatot és retteg attól, hogy megérintik, a munkán kívül pedig legfeljebb templomba jár. Ezért is csodálkozik mindenki, amikor kiderül, hogy Larsnak csaja van: Bianca, a brazil-dán származású tolókocsis misszionárius lány, akivel az interneten ismerkedett meg. Ennél már csak az a nagyobb meglepetés, hogy Bianca egy műnő, egy élethű szexbaba, ám Lars kedvéért nemcsak testvére és annak jó szándékú felesége, Karin (Emily Mortimer), hanem az egész kisváros hajlandó ezt az apróságot figyelmen kívül hagyni, és mindenki élő személyként kezeli Biancát. 

Bár alapvetően egy poénos filmről beszélünk, a történet egyszerűségét feledteti az a kedvesség és visszafogottság, amellyel Craig Gillespie - aki Nancy Oliver, a Sírhant művek egyik szerzőjének forgatókönyvéből dolgozott - bemutatja szereplőit. A játékmackó-újraélesztés jelenete különösen bájosra sikerült, a generációjának egyik legjobb színészévé érett Ryan Gosling (Törés, Maradj!) pedig nem idiótát, hanem szerethető különcöt csinál Larsból - akinek a babához fűződő viszonya kizárólag plátói, mielőtt valakinek pikáns gondolatai támadnának. Abba pedig bele se gondoljunk, hogy nálunk hogyan reagálnának egy ilyen csodabogárra, de ha jól sejtem, őt megvernék és kiröhögnék, a babát pedig „megrongálnák”, majd ellopnák. 

Vízer
2007.12.27