Borrower
Borrower, amerikai horror, 97 perc, 1997
Nincs kétségem afelől, hogy a videókorszak kultikus horror alapvetései a Három kívánsággal karöltve alapvető szerepet játszottak abban, hogy néhány évvel később katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítettek. A szóban forgó mű ugyan anno kimaradt életemből, de tény, hogy igazi aranybárányként tündököl a gagyizmus oltárán.

Mindemellett stílusteremtő műről is beszélünk, mert míg a Nagymama háza, a Massza, vagy éppen az Idegen világ csupán erőtlenül feszegette a dadaizmus határait, addig a Borrower megtekintése közben lelki füleinkkel tisztán hallhatjuk a Tristan Tzara sírjából kiszűrődő jajveszékelést. Ám hagyjuk a további szócséplést, a történet már önmagában is elég beszédes: A velejéig gonosz idegen lényt erőszakosságáért a Földre száműzik, ahol sajátos hobbi gyanánt előszeretettel szaggatja le ártatlan emberek fejét, és helyezi azokat éppen aktuális ábrázata helyére. A bizarr gyilkosságsorozat felderítésével megbízott nyomozónő a nézővel egyetemben mindeközben sikertelenül próbálja megválaszolni a „kire haragszik a negatív hős, és miért?” kérdéskört.

kirsch
2008.04.07