Mondd, testvér!

Petey Greene (Don Cheadle) valóban élt, fekete DJ volt, egy igazi lemezlovas, aki tényleg az utcáról, sőt a rács mögül került a mikrofon elé, hiszen fegyveres rablásért ült, amikor megismerkedett egy washingtoni rádió programigazgatójával, Dewey Hugheszal (Chiwetel Ejiofor), akitől aztán ki is erőszakolt egy állást. Petey aztán kéretlen véleményével, erősen sarkított humorával és a fekete polgárjogi mozgalommal való kacérkodásával nagy népszerűségre tett szert, amit aztán szépen el is puskázott, amikor végre esélyt kapott arra, hogy egy országos nézettségű műsor közelébe kerüljön.
 
Mindez elsősorban tanmeséként szolgál, hiszen a nagyszájú, de kisstílű Petey egy idő után a menedzserévé előlépett Dewey merész ambícióit próbálja megvalósítani, és mindez végül szembeállítja egymással a két főhőst, akik közül az egyik az asszimilálódás felé igyekszik, a másik viszont elszánt utcai harcos - már most megmondom, hogy a végére mindketten engednek egy picinkét. Minket persze garantáltan nem a talán még Amerikában sem túl ismert Petey Greene élete foghat meg a filmben, hanem korunk két legjobb afrikai-amerikai színésze, Don Cheadle és Chiwetel Ejiofor kivételes játéka, amelyet igencsak felturbóz az általuk viselt korabeli göncök kinézete - és a háttérben persze soul szól!