A sátán kutyája

Kedvenceim első sorából játszik benne Richard E. Grant, aki Stapletont, a zaklatott rovargyűjtőt játssza, és előkelő besorolása a szereplők között jelzi, hogy ténykedése nem elhanyagolható a történet szempontjából. Többet nem árulok el, mert lehet, hogy valaki nem olvasta Doyle remek könyvét, bár szerintem nem sokan lehetnek. Na, akkor dióbélben elmesélem, vigyázva. Dartmoor környékén - a családi legenda szerint - évszázadok óta kísérti a Baskerville családot a sátán kutyája.
 
Sir Charles, a család fejének hirtelen halála után annak orvosa, Dr. Mortimer, Sherlock Holmes segítségét kéri a titokzatos haláleset miatt, és az örökös, Sir Henry védelmében. Logikus, hogy a tények ismeretével dolgozó híres nyomozó kezdetben mesének hiszi a sátán kutyájának történetét. A dartmoor-i lápvidéken folytatott kutatásai azonban megdöbbentő titokra derítenek fényt. Bár mai fejjel a regény stílusa gyermetegnek tűnik, arra emlékszem, hogy kiskoromban, mikor először olvastam a könyvet, nagyon-nagyon féltem. Talán ez a legfélelmetesebb a Holmes művek közül!