Két hét múlva örökké

A harmincas években oly népszerű irodaházi szerelmes film az 1990-es Micsoda nő! óta újra jó befektetésnek számít, annak ellenére, hogy kevés alkotónak sikerül eredetiséget csempészni munkájába. A Két hét múlva örökké nem tartozik a formabontó vígjátékok sorába, Bullock kisasszony és Grant úr alaposan begyakorolt játéka azonban a filmet nézhetővé, hibáit pedig elnézhetővé teszi. Grant figurája (George Wade unatkozó milliárdos) annyira veszi ki részét a családi vállalat irányításából, mint a korai Bobby Ewing. Ekkor toppan be életébe Lucy Kelson, a társadalmilag érzékeny, baloldali környezetvédő ügyvédnő, aki egy túlságosan talpraesett pillanatában elvállalja Wade asszisztensi munkaajánlatát. Lucy sikeresen simítja el George üzleti és magánéleti gondjait, csakhogy a férfi többet akar: dajkálást.Marc Lawrence író-rendező a történet és a műfaj korlátain belül élvezetesen mutatja be Wade és Kelson világát, csak bimbózó szerelmük ábrázolása esik nehezére. A hírek szerint ugyanis Bullock és Grant olyan nehezen viselték egymás társaságát, hogy ez meglátszott a felvételeken is, és egyes jeleneteket újra kellett forgatni. Sebaj, két hét múlva örökké elfelejtjük.