Az informátor!

Legújabb alkotása, Az informátor! valahol a kommersz és a kísérleti között van, pontosabban az alkotó arra tesz kísérletet, hogy egy teljesen abszurd történetet közérthető, konvencionális formában tálaljon.
  
Ha műfaji megjelöléssel akarunk élni, akkor ez a film egy hamisítatlan szatíra, egy ember és egy korrupt rendszer bemutatása groteszk eszközökkel, mintha a derék Svejk az első világháború után rögtön egy élelmiszer-ipari háború kellős közepén találta volna magát. „Hősünk”, Mark Whitaker (Matt Damon) ugyanis egy átlagos amerikai ember, európai szemmel mérve átlagon aluli – de tengerentúli normák szerint nem különösebben alacsony – intelligenciával és morális érzékkel megáldva. Whitaker egy piacvezető élelmiszer-ipari mamutvállalat vezető beosztottjaként nap mint nap találkozik a globális és illegális árkartellezés gyakorlatával, ezért – eleinte logikusnak tűnő módon – az FBI-hoz fordul, és hosszú évekig készít jelentéseket a szolgálat számára, miközben mindenki dolgos és megbízható munkazombiként tekint rá munkahelyén.
 
Soderbergh a kilencvenes évek irodai világának szürkeségében áztatja meg figuráit, és vezényli le a jelentésekbe és hazugságokba egyre inkább belebonyolódó férfi hihetetlen, de valóban megtörtént kalandjait. Aki nem ismeri még a bürokrácia diszkrét báját, annak kötelező ez a film, melyből kiderül, milyen világ az, ahol egy pancser lehet a király.