Álmomban már láttalak

A történet színhelye egy pompás New York-i szálloda, szereplői pedig az elegáns szobákban kekeckedő milliomosok, valamint a színfalak mögött gürcölő személyzet. Ne számítsunk éles társadalomkritikára, a helyszín és a történet csupán ürügy arra, hogy a szép szobalány és a sármos szenátor szerelembe essenek, és hogy ismét szembesüljünk az örök kérdéssel: vajon a ruha teszi az embert? Kétségtelen, Lopez kisasszonynak még a szobalányszerkó is jól áll, hát még a báli ruha, melyben filmbéli partnere, Ralph Fiennes (Schindler listája, Az angol beteg, A napfény íze) oldalán tűnik fel a cselekmény csúcspontnak szánt mélypontján. Bizony, az Angliából importált sármőr ezúttal sem maradhat ki a produkcióból, a kimunkált modor és elegáns öltönyök dobnak valamicskét a szegényes történeten, a leghitelesebb színészi alakítást mégsem Fiennes, hanem gyakorlottabb honfitársa, Bob Hoskins (Felicia utazása) nyújtja a megfáradt pincér szerepében. Aki még hisz a mesékben, kíváncsi egy újabb Hamupipőke-feldolgozásra, és elfelejtette, miről szól a Micsoda nő!, bátran csekkoljon be erre a vígjátékra - nem fog csalódni. Ha mégis, csengessen a szobalánynak!