Melankólia
est.hu:
|
olvasói
8/10 (37)
Kár, hogy Lars von Trier flegma antiszemita nyilatkozatától, és annak amúgy megérdemelt következményeitől volt hangos az idei Cannes-i Filmfesztivál a Dogma-alapító itt debütáló mozija érdemeinek méltatása helyett.
Pedig a Melankólia – bár nem tökéletes – nagyszerű és látványos példája annak, amikor egy alkotó művészileg magasan értékelhető produktumot hív életre pszichoterápia gyanánt (bár ha úgy vesszük, minden műalkotás forrása e tájékon keresendő). Trier korábban elmondta, hogy már előző filmje, a félbehagyott Amerika-trilógia után született Antikrisztus is elhatalmasodó depressziójának „kezelésére” szolgált. Az alkotó most még egy szinttel feljebb lépett: bár szereplői ezúttal fizikailag nem csonkítják meg magukat és egymást, lelkileg annál inkább, s számukra (és önmaga számára) más kiutat nem lelve, kataklizmával felel a megválaszolhatatlanra.
A filmben a dogmás kézikamerás és a szépen beállított, statikus felvételeket koncepciózusan váltogató Trier két egymásra reflektáló egységre bontotta az apokaliptikus keretbe zárt cselekményt. Az első részben Justine (Kirsten Dunst) esküvőjének vagyunk tanúi: ahogy haladnak előre az események, úgy válik világossá, hogy a szeretteitől és a világtól fokozatosan elhatárolódó fiatal nő depressziós. A második rész, amely röviddel az esküvő után játszódik, Justine nővérére, a családi boldogságot fehér dobozkában őrző, az élethez foggal-körömmel kapaszkodó Claire-re (Charlotte Gainsbourg) fókuszál, ellenpontozva az első felvonást.
A Földet letaroló, Melankólia névre keresztelt bolygó pedig megállíthatatlanul közeledik: a halált vágyó depressziós kizökkent és végül elpusztít maga körül mindenkit és mindent – lélektani apokalipszis-mozi a javából!
A filmben a dogmás kézikamerás és a szépen beállított, statikus felvételeket koncepciózusan váltogató Trier két egymásra reflektáló egységre bontotta az apokaliptikus keretbe zárt cselekményt. Az első részben Justine (Kirsten Dunst) esküvőjének vagyunk tanúi: ahogy haladnak előre az események, úgy válik világossá, hogy a szeretteitől és a világtól fokozatosan elhatárolódó fiatal nő depressziós. A második rész, amely röviddel az esküvő után játszódik, Justine nővérére, a családi boldogságot fehér dobozkában őrző, az élethez foggal-körömmel kapaszkodó Claire-re (Charlotte Gainsbourg) fókuszál, ellenpontozva az első felvonást.
A Földet letaroló, Melankólia névre keresztelt bolygó pedig megállíthatatlanul közeledik: a halált vágyó depressziós kizökkent és végül elpusztít maga körül mindenkit és mindent – lélektani apokalipszis-mozi a javából!
Melancholia
dán-francia-német-olasz-svéd filmdráma, 137 perc, 2011

Közeleg a világvége, de ezt nem a ránk zuhanó vándorbolygó, hanem két nővér kapcsolatának tükrében nézhetjük végig.
Rendező:
Színész:
Charlotte Gainsbourg
(Claire)
Kirsten Dunst
(Justine)
Stellan Skarsgard
(Jack)
Kiefer Sutherland
(John)
John Hurt
(Dexter)
Charlotte Rampling
(Gaby)
Udo Kier
(rendezvényszervező)
Jesper Christensen
(gondnok)
Alexander Skarsgard
(Michael)
Forgalmazza: Másképp Alapítvány
Bemutató: 2011. október 27.
Bemutató: 2011. október 27.
Film premierek

Játék
Ester Rada az élő bizonyíték rá, hogy jelentősen lerövidíthető az az időszak, amikor a kezdő zenész ötvenfős klubokban kényszerül játszani húsz fizető vendég előtt.
Copyright © 2023 Minnetonka Lapkiadó Kft.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek