Női szervek

Új ügyének szálai Bostonba vezetnek, ám ahhoz, hogy elfogja a városban tanyázó drogbárót, együtt kell dolgoznia egy helyi rendőrnővel. Shannon Mullins durva, mindenkit elkap (ha kell, a saját két kezével), mocskosszájú, ápolatlan és inkább tűnik bűnözőnek, mint zsarunak. Ashburn és Mullins tehát még csak nem is különbözhetne jobban egymástól – amiben mégis egyeznek, hogy összeférhetetlenek, és eszük ágában sincs együttműködni a másikkal. Ám nemigen van más választásuk, így hát indulhat a közös nyomozás, melynek során a hölgyek akarva-akaratlanul is egyre közelebb kerülnek nemcsak a drogbáróhoz, de egymáshoz is. 
 
Míg Paul Feig előző filmje, a Koszorúslányok a legénybúcsús komédiákra volt frappáns feminista válasz, addig a Női szervek a zsarufilmes buddy movie vígjátékokat öltözteti női köntösbe – és ez elég jól sikerül neki. Habár a poénok is jól vannak megírva, és a figurák is remekül ki vannak találva, mindez mit sem érne, ha nem működne olyan jól a kémia a két főszerepet hozó színésznő, Sandra Bullock (Ashburn) és Melissa McCarthy (Mullins) között. Bullock nem először formál meg problémás rendőrnőt (lásd: Beépített szépség-filmek), és rutinosan oldja meg az aktuális feladatot is; McCarthy pedig ugyan korábbi munkáihoz hasonló szerepkörben mozog, mégis tud újat mutatni és szórakoztatni.