Viharsarok

Magánya nem tart sokáig, hiszen egy éjjel a környéken élő Áron lopni érkezik hozzá. Feljelentés helyett Szabi megkéri a fiút, hogy segítsen neki felújítani a romos házat. A közös munka során főhősünk vonzódni kezd Áronhoz, aki azonban – vele ellentétben – nem meleg, így nem tud mit kezdeni Szabolcs vágyaival és érzelmeivel. A másságot ráadásul az elmaradott falusi környezetben sem nézik jó szemmel. Tovább bonyolítja a helyzetet, amikor megérkezik látogatóba Szabi német szerelme és csapattársa, Bernard… 
 
A Coming out című vígjáték után újabb magyar film nyúl a homoszexualitás kényes témájához. Császi Ádám (Gyengébb napok) alkotásának egyetlen kockájában több igazság van, mint a Coming out egészében: klisémentesen, bátran, őszintén és keresetlenül ábrázolja a férfiak közti testiséget (ennek során vizuálisan is gyönyörűen megvalósított szerelmi jeleneteket is láthatunk).
 
Az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon is bemutatott mű legnagyobb hibái azonban, hogy egyrészt nagyon nehezen indul be, másrészt szinte mindenki mással jobban együtt lehet érezni benne, mint a főhőssel. S mikor végre egyensúlyba kerülnénk, sajnos egy bántóan hatásvadász befejezéssel kerül pont a mondat végére. Habár igaz történeten alapul, mégis nagy kár a Viharsarok „elmundruczózott” zárlatáért.