Piszkos pénz

A belga Michaël R. Roskamot a Bikanyak című filmje után keresték meg Amerikából, alapanyagként a nagyon neves, Dennis Lehane egyik kisregényét adták neki, és hozhatta magával otthonról a kedvenc színészét, Matthias Schoenaerts-et, aki mellé még nagyobb neveket is kapott. A lényeg, hogy akárcsak előző filmjében, most is a bűnben élőkre nehezedő melankolikus nyomást kellett megjelenítenie, és ez nagyjából sikerült is.
 
Hőse, Bob (Tom Hardy) az unokatestvére, Marv (James Gandolfini) brooklyni kocsmájában dolgozik csaposként és mindenesként. Magányosan él, keveset beszél, és bár mindenről tud, ami körülötte folyik, igyekszik kimaradni abból. A kocsma ugyanis a maffia lerakóhelye: adott napokon ide kerül az összes bevételük, és ahol sok pénz van, ott nagy az emberi gyarlóság is. Bob számára azonban egyfajta megváltást jelent az a kölyök pitbull – igen, ez egy metafora volna –, amit az utcán talál, és a sebhelyes nyakú, titokzatos lány (Noomi Rapace), akit a kutyán „keresztül” megismer.  
 
Roskam jó tempóban, biztos kézzel rendezi meg a kissé elkoptatott és sok klisét felvonultató történetet – most komolyan, ki lop az orosz maffiától? –, amiben nyilván segít, hogy nagyszerű színészekkel dolgozhat, köztük az azóta elhunyt Gandolfinivel, egy dolgon azonban nehéz átlépni. A főhős karaktere annyira jóságos és tisztességes, hogy az már a mulyaság határát súrolja, noha döntései józanok és megfontoltak, ami jókora ellentmondás.