A mindenség elmélete

...másfelől pedig kutatásait a laikusok számára is hozzáférhetővé tenni igyekvő bestsellerei (Az idő rövid története, Világegyetem dióhéjban) nyomán. Az pedig csak hab a tortán, hogy Hawking magánéletének egyes részletei a pletykalapok címlapjára kívánkoznak, itt természetesen bizonyos nőügyekre célzunk… 
 
Elméletben minden adott volt tehát ahhoz, hogy Hawking (még nem lezárult) életéből vibrálóan izgalmas film szülessen. Hogy nem így lett, arról valószínűleg az alapanyag tehet, Anthony McCarten forgatókönyvíró ugyanis az első Mrs. Hawking keserédes, a mártírszerep kínjait édes-bús romantikába csomagoló memoárjából indult ki. Hosszú évekig járt az asszony nyakára, hogy az áldását adja a megfilmesítésre, majd közösen pofozgatták a sztorit, ami egy fizikatörténeti kisokos és egy romantikus angol lányregény furcsa keveréke lett. Fene tudja, engem jobban érdekelt volna Hawking nézőpontja, vagy egy külső harmadiké, aki nem csak a történetmeséléshez és a karakterek árnyalásához ért, hanem kicsit kapizsgálja mondjuk a téridő elméletet is, de ne legyünk telhetetlenek.  
 
A dokumentumfilmesként indult James Marsh (Ember a magasban) által korrektül megrendezett életrajzi dráma egész biztosan begyűjt majd pár Oscar-díjat (a tudóst játszó Eddie Redmayne meg is érdemelné), és jól jön majd a helyettesítő-tanároknak fizikaórán. Csak az nem derül ki belőle, hogy kicsoda is valójában Stephen Hawking, és miért mérföldkő az ő a munkássága.