Mission: Impossible - Titkos nemzet

Bárki bármit mond, a Mission: Impossible-filmeket nem az izgalmas tartalmukért szeretjük. Az IMF bajba kerül, áruló van a háznál, netán a kormányzat fordul ellenük, így suttyomban, külső segítség nélkül kell lebuktatniuk egy nemzetközi terrorizmusban utazó rosszfiút. Nagyjából erről szól minden rész, de úgysem ez a lényeg. Ha az alkotók ügyes tolvajfilmes helyzeteket kreálnak (hogyan lehet bejutni a Kremlbe például…), adagolnak hozzá egy csipetnyi humort és feldobják bombasztikus akciójelenetekkel, akkor nyert ügyünk van. 
 
A receptet eddig a negyedik rész járatta a csúcsra, és a kettes sorszámú volt a legbénább, az új rész pedig szerencsére a negyedikhez áll a legközelebb. Lehet, hogy a sztorija két hét múlva már nem fog beugrani, mégis teli van olyan jelenetekkel, amire minden bizonnyal örökre emlékezni fogok. Cruise és a kaszkadőrcsapata megmutatja, hogy 2015-ben is a székükhöz lehet szegezni a nézőket egy old school autósüldözéssel, és egy merénylet megakadályozása a Bécsi Operában olyan feszültséget képes generálni, mint ahogy a legjobb thrillerekben láthatjuk. A Fantom protokollhoz képest a hangvétel egy hangyányit komolyabb, de amikor Simon Pegg jelen van, akkor nem lehet nem röhögni, és az új jövevény, Rebecca Ferguson is tökéletesen bevált. Játékos, ötletes, izgalmas mozi lett a Titkos nemzet, lazán a nyár egyik legjobbja.