Halj már meg!

A fekete komédiának szánt cselekményből a játékidő feléig még a nevettetési szándék is hiányzik, és amikor elkezdődik a poénkodás, addigra már egyáltalán nem illik a filmben korábban látottakhoz. A sztoriban Pócsné meglátogatja nemrég elhunyt férje szeretőjét, aki még egy lányt is szült Pócsnak. A férfi a mozdonyvezetés mellett műkincseket csempészett, és a halálával az utolsó szállítmánynak nyoma veszett, pedig sokaknak fáj rá a foga. Halvány Guy Ritchie-utánérzést kapunk, de ez is kevés, ugyanis a film annyira nem találja a megfelelő arányokat semmiben, hogy iskolapélda lehetne a „Hogyan csináljunk nézhetetlen filmet?” órán a Filmművészeti Egyetemen.