Csoda Krakkóban

A film csodás, irreális, mágikus elemekben bővelkedő cselekménye egy varázskönyv, az Ezüstkorona körül bonyolódik. Ezt keresi égen-földön Pjotr, a Budapestről származó lengyel fiú és ezzel a könyvvel érkezik Eszter, a magyar restaurátorlány Krakkóba. (A lány még csak nem is sejti, hogy a könyv a zsidó legenda szerint képes feltámasztani a halottakat - ő csak egy krakkói rabbi sírkövét szeretné újjávarázsolni a segítségével.) A két fiatal végzetszerűen találkozik egy antikváriumban (hol máshol?), és ezzel izgalmas fogócska, rendhagyó városnézés és lassan, de biztosan bontakozó szerelmesfilm veszi kezdetét. 
 
A későbbiekben felbukkan még egy trenderli nevezetű ősi zsidó pörgettyűjáték, Levi, a csodarabbi, egy rámenős cirkuszos és még Pjotr halott nagymamája is. A varázslatos hangulatot a mutatványosok, gólyalábasok világa, gyönyörű krakkói városképek és sodró lendületű zene teszi teljessé. Hogy a kavalkád tökéletes legyen, a szereplők angol, lengyel, magyar és jiddis nyelven szólalnak meg. A végére kiderül, hogy minden mindennel összefügg, az új ismeretségek nem is annyira újak, a szálak pedig kibogozhatatlanul összefonódnak. 
 
Groó Diana munkája elsősorban az Enyedi Ildikó és Kamondi Zoltán művei (Az én XX. századom, A bűvös vadász, Simon mágus; Halálutak és angyalok, Az alkimista és a szűz, Kísértések) alkotta magyar misztikus film vonulatához csatlakozik, többnyelvű, multikulturális világával pedig Tóth Tamás Natasáját idézi. Csodát senki se várjon tőle, de aki szereti a zsidó misztikát, a multikulti hangulatot és a szép szerelmes történeteket, annak igazán kellemes másfél órában lehet része.