Apró mesék

A nem túl jó emlékű Budapest Noirt leszámítva a magyar filmesek nem sűrűn kacérkodtak a film noir stílusával, sőt a hitchcocki krimi is meglehetősen távol áll a magyar rendezők világától. Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró közös munkája már csak azért is üdítő színfolt, mert nemcsak megidézi a filmtörténet nálunk elhanyagolt oldalát, hanem úgy idézi meg, hogy tökéletesen beágyazza mindezt a magyar történelem egy kissé zavaros korszakába. Bár a film elsősorban egy háromszögtörténet a csaló veterán, az erdőben élő feleség és a frontról váratlanul hazaérkező férj között, a történelem eseményei mindvégig fontos szerepet játszanak benne, a karakterek háborús múltja komoly kihatással van a jelenükre és a személyiségükre.
 
Minden részletében átgondolt, a műfaji hagyományokat tisztelő és ügyesen használó mozi lett az Apró mesék, amiben bőven akadnak feszült, izgalmas pillanatok, ugyanakkor korántsem tökéletes darab. Sajnos a pörgős pesti indítás után az erdőbe érve kissé leül a cselekmény, középtájon az izgalmak takaréklángon égnek, és Molnár Levente érkezése kell ahhoz, hogy ismét életre keljen a film. A Saul fiából ismert színész egyszerre képes megmutatni a karakter sebezhető, emberi oldalát és aljasságát, és bár még az év elején vagyunk, az ő alakítása garantáltan ott lesz 2019 legjobbjai között. A filmet pedig főképp azok fogják értékelni, akiknek az utóbbi években hiányoztak a klasszikus vonalvezetésű thrillerek a moziműsor választékából.