Yesterday

A kilencvenes évek óta Angliában kiépült egy afféle mini Hollywood: a Working Title Films a hollywoodi stúdiók támogatásával, de angol producerekkel, rendezőkkel és történetekkel dolgozik, és abban, hogy évtizedek óta ennyire sikeresek nagy szerepe van Richard Curtisnek is, aki íróként és rendezőként olyan filmeket adott nekik, mint a Bridget Jones-mozik, az Igazából szerelem, a Mr. Bean-filmek vagy a Notting Hill - Sztárom a párom.
 
Curtis nagyon érzi a vígjáték műfajt, a romantikus vígjátékot pedig még annál is jobban, és az, hogy ezúttal írt egy zenés filmet a Beatles legnagyobb slágereire alapozva, már önmagában is komoly fegyvertény. Curtis filmjeiben a popzenének mindig fontos szerep jutott, ráadásul most egy olyan rendező szegődött mellé Danny Boyle személyében, akinek a munkásságában a könnyűzene szintén kiemelkedő szerepet játszik, hogy csak a Trainspotting és a Gettómilliomos zenéjét említsem. 
 
A Yesterday egy high concept komédia, ami egy szimpla, de nagyszerű ötleten alapul: mi lenne, ha a világ egyik pillanatról a másikra elfelejtené a Beatlest, és csak egyetlen ember maradna – pont egy zenész –, aki emlékszik a slágereikre? Boyle és Curtis mozija szívvel-lélekkel teli komédia és egyben fricska a zeneipar irányába. Az alkotók számos okos fordulattal játszanak, és a végletekig kiaknázzák az ötletükben rejlő lehetőségeket. Egy dolog nem működik csupán: a szerelmi szálat sajnos egy percre sem tudtam elhinni. Pont egy Richard Curtis-filmben…