Dallas Pashamende
olvasói
(0)
Ez a Dallas nem az a Dallas. Nem Amerikában, hanem Romániában, Erdélyben található, nem felhőkarcolók, hanem szeméthegyek jellemzik, nem kikerekedett, jól öltözött, mondén polgárok, hanem lesoványodott, rongyokba bújt, szerencsétlen romák lakják.
A Dallas egy a valóságban is létező, apokaliptikus állapotok uralta szeméttelep, ahol több száz roma tengeti mindennapjait. Marsbéli e táj, de kedves emberekkel teli.
Az élete javát eddig Nyugaton töltött Pejó Róbert rendező arra vállalkozott, hogy hazatér, és ebben a való élet megalkotta világban leforgat egy fikciós filmet. Dallas különös kolorlokálja szolgál háttérül egy lobogó indulatokat és óriási érzelmi kisüléséket szülő románc elmeséléséhez. Radu Dima, a Dallasban felnőtt, de onnan kiemelkedett - a városban stabil egzisztenciát teremtett és odaadó feleséget szerzett - tanító tizenkét év után hazatér szülőhelyére, édesapja temetésére. Rövidke néhány órára tervezi jelenését, azonban a sors (és a helyiek) közbeszólnak: Radu marad, a szíve és a lelke lekötözi. Amikor újra lobban rég eltemetnek hitt szerelme az egyik dallasi lány (Gryllus Dorka) iránt, akaratlanul is katasztrófák sorát indítja el.
A Dallas a kortárs opuszok közül leginkább Emir Kusturica műveire emlékeztet. Pazarul fényképezett, elegáns mozdulatokkal levezényelt, több regiszteren is megszólaló film, a méretes érzelmek mellett jól megférnek benne a groteszk elemek és némi temetői humor is. A film erejét növeli, hogy a főszerepben a kortárs magyar színművészet egyik legragyogóbb tehetsége látható. A nálunk - egyelőre - kevéssé ismert, Erdélyben azonban rendkívül elismert Bogdán Zsolt (a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze) arcán akár órákig is képes lenne elidőzni a nézői tekintet.
Az élete javát eddig Nyugaton töltött Pejó Róbert rendező arra vállalkozott, hogy hazatér, és ebben a való élet megalkotta világban leforgat egy fikciós filmet. Dallas különös kolorlokálja szolgál háttérül egy lobogó indulatokat és óriási érzelmi kisüléséket szülő románc elmeséléséhez. Radu Dima, a Dallasban felnőtt, de onnan kiemelkedett - a városban stabil egzisztenciát teremtett és odaadó feleséget szerzett - tanító tizenkét év után hazatér szülőhelyére, édesapja temetésére. Rövidke néhány órára tervezi jelenését, azonban a sors (és a helyiek) közbeszólnak: Radu marad, a szíve és a lelke lekötözi. Amikor újra lobban rég eltemetnek hitt szerelme az egyik dallasi lány (Gryllus Dorka) iránt, akaratlanul is katasztrófák sorát indítja el.
A Dallas a kortárs opuszok közül leginkább Emir Kusturica műveire emlékeztet. Pazarul fényképezett, elegáns mozdulatokkal levezényelt, több regiszteren is megszólaló film, a méretes érzelmek mellett jól megférnek benne a groteszk elemek és némi temetői humor is. A film erejét növeli, hogy a főszerepben a kortárs magyar színművészet egyik legragyogóbb tehetsége látható. A nálunk - egyelőre - kevéssé ismert, Erdélyben azonban rendkívül elismert Bogdán Zsolt (a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze) arcán akár órákig is képes lenne elidőzni a nézői tekintet.
magyar-német-osztrák filmdráma, 93 perc, 2004

Dallast, a szeméttelep mellett fekvő barakkfalut szinte csak romák lakják. Ide tér vissza 12 év után a film hőse, hogy eltemesse apját és újraélje emlékeit.
Rendező:
Forgalmazza: Budapest Film
Film premierek

Játék
A szentendrei Skanzen a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját mutatja be a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakig.
Copyright © 2021 Minnetonka Lapkiadó Kft.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek