Száz év magány

Macondo... egy képzeletbeli kis kolumbiai falu, ahol a száraz forróság tétlenségében emberek hevernek lyukacsos függőágyakon, mindent vastag porréteg takar, az esőt hírből sem ismerik, máskor meg éveken keresztül zuhog, buja virágzásba borítva a földet... Itt játszódik a Buendía család története, száz éven át tartó „társas magánya”. Öt generáció viaskodik egymással, a léttel, a történelem abszurditásával, a szeretethiánnyal, a világ gyötrelmesen kopár szépségével... és közben csodás és hihetetlen események történnek, a család ősanyja 120 évig él, egy másik mitikus nőalak lepedővel száll az égbe... A Száz év magány egyszerre fantasztikus és realista eposz a magányra ítéltetett, mégis az örök sóvárgás csapdájában vergődő, és a mindent átható, izzó szenvedély kegyelmében részesülő emberről, s az életről, mely épp olyan szerteágazó és sokszínű, mint a Buendía család.