Jazznők

Egy fiatal énekesnő találkozik húsz évvel későbbi önmagával a zene nyelvén. Az előadás terében összeér egy ember két különböző életperiódusa, a fiatal nő saját idősebb önmaga segítségével beavatáson megy keresztül, eggyé válik egy másik idejével, majd visszakerül a sajátjába. Az előadás a szecesszió fájdalmas, szürreális képi világára emlékeztet, a történet a standard jazz elemeiből és Ágens oratórikus zenéjéből áll össze.