A születésnap

"A születésnapban a szoba, a menedék jelképe, egy kis tengerparti panzió társalgója. Ebbe a szállodába menekült Stanley, az idegbeteg muzsikus a rideg, ellenséges világ elől. Ez a világ azonban nem engedi ki hatalmából a békesség után áhítozó embert, és utánaküldi pribékjeit. Egy pokoli születésnapi ünnepség során megtörik áldozatuk ellenállását, és másnap magukkal cipelik a tiltakozásra, beszédre képtelen, magatehetetlen zenészt. Az emberrablás három szemtanúja – más, más indítékból ugyan – de passzívan nézi a történteket. Ki nem ismerné a nyomasztó, szorongásos álomnak azt a fajtáját, mikor menekülnénk valamilyen veszedelem elől, de lábunk felmondja a szolgálatot, és ki vagyunk szolgáltatva a ránk törő ártalomnak. Pinter alakjai is ezt az álombeli kiszolgáltatottságot élik át." (Csiszár Imre)