Portugál

Székesfehérvár, Pelikán Udvar
Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon miért épp ez a darab lett az a jó néhány kortárs alkotás közül, amelyet rendre elővesznek a vidéki színházak is, és nem vendégjátékként szerepeltetik, hanem saját maguk állnak neki a feldolgozásnak.

Linkek


Kapcsolódó cikkek

A Portugál népszerűsége eléggé páratlan mostanában, még azok is tudnak róla, akik soha nem is látták, egymást követik az újabb bemutatók, még a könyvváltozatot is veszik, olvassák, egyedül talán a film nem futott be eddig igazán nagyívű pályát.
 
Ez a terjedelem egyáltalán nem alkalmas arra, hogy komoly következtetésekig eljussunk, de azért néhány megállapítást tehetünk. A Portugál igazán magyar történet, de semmi melldöngetés: a sötétebbik oldalunkról szól, ami azért mégiscsak van annyira szimpatikus, mint egy lump nagybácsi, vidéki rokon. Aztán a nyelvezete is olyan, hogy ismerjük alaposan, de ha arról lenne szó, hogy mi írjunk ilyen mondatokat, akkor bajban lennénk, hiszen a kocsmaasztalok nyelve a borgőzős pillanat költészete – elég nehéz rekonstruálni. Egressy Zoltán olyan karaktereket teremt, amelyek ennél élőbbek már nem is lehetnének, miközben azért jól tudjuk, hogy mégiscsak színházról, játékról van szó. Bár egyáltalán nem tét nélküliről.  
 
Sax Pál
2010.10.21
|
Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.