Tiszaeszlári Solymosi Eszter

Eszter, a falusi keresztény kamaszlány 1882. április 1-én elindult a szatócsboltba festékért és nyoma veszett. Hogy, hogy nem, elterjedt a faluban és környékén, hogy a kislányt az eszlári zsidók gyilkolták meg, hogy a húsvéti pászkához vérét vegyék... A tömeg agya elborul, a hatóságok riadót fújnak, az hír futótűzként terjed és az eset hatása elér a távoli XX. századig. A vád szerint a zsidó közösség feláldozta Esztert Pészah ünnepére. A per történelmet írt: egyszerre igazolta az antiszemitizmus létezését, mint strukturális problémát, illetve a vádlottak felmentése a józanész diadalát. Solymosi Eszter történetének ma is léteznek olyan értelmezései, melyek ijesztő aktualitást nyújtanak a darabnak. A legendát, miszerint a zsidók rituális áldozatot mutatnak be gyerekeken, továbbra is élve tartják antiszemita csoportok, akik ma is megemlékeznek Eszter halálának évfordulójáról.