Ahogyan a víz tükrözi az arcot

A kezdetben középiskolásokból álló diákszínház 1993-ban indult, majd független színházműhellyé nőtte ki magát. Az Osonó olyan fiatalokat megszólító, kortárs színházi kísérleteknek ad teret, amelyek célja, hogy belőlük felelős embert neveljen, és felhívja a figyelmüket annak fontosságára, hogy értéket teremtő közösségekben keressék a helyüket.
 
"Megérett bennünk a vágy, hogy megmérjük a minket körülvevő társadalom lázát és erről beszéljünk a színház eszközeit felhasználva. Előadásunk dokumentarista jellegű, amelyben a fiatalokat érintő társadalmi- szociális problémákat kutatjuk, így a magányos gyerekek, a tehetetlen szülők, a kiszolgáltatott fiatalok és saját magunk történeteit szőttük színházi eseménnyé, folyamatosan keresve a magunkkal, nézőinkkel és az Istennel való találkozás lehetőségét.  
 
Hosszú beszélgetéseink és egyéni megnyilatkozásaink eredménye egy közös forgatókönyv lett. Ennek színházi térbe helyezésekor megtapasztaltuk a közösségi alkotás és határaink feszegetésének élményét, létrehozva lelkünk rezdüléseinek derűs vízióját és megmutatva arcainkat, ahogyan a víz tükrözi azokat."