A bábjátékos

szerzők ironikus megjelölése szerint a darab műfaja: poperett – költői és mulatságos szöveg, amely a lírát és a groteszket ötvözni tudó zenétől lesz teljessé. A rendező egyszerűen csak operának mondaná, ha nem volna ugyanakkor egy teljes estét betöltő táncjáték is. Így a darab kitűnő alkalmat kínál arra, hogy a Sopron Balett és a Soproni Petőfi Színház társulata együtt dolgozhasson. A rockopera meghatározó konfliktusa a két főszereplő, a Diák és a Bábjátékos összecsapásában a látszatsikerek és a hiteles művészet kérdéskörét járja körül. A történet – amelyben a valóság és a csodák világa örvénylik egymásba folytonosan – a színházon keresztül a világ szétzilált állapotát láttatja görbe tükörben mély humorral, okosan finom metaforákkal – hűen az ihlető Andersen-elbeszélés szellemiségéhez.