Lohengrin
A szöveg forrása, a Lohengrin-monda ősi eredetű. Wagner nemcsak Wolfram von Eschenbach Parzivalját, hanem a a "hattyús lovag"-ról szóló XIII. századbeli és más hősi énekeket, illetve mitológiai tárgyú történeteket is tanulmányozott. Mindezekből a saját elképzelése szerint válogatta össze a külömböző mesemotívumokat, hogy ezeket egységbe olvasztva teljesen önálló történetet hozzzon létre.
A zene szélesre tárja a romantika kapuit. Fényben tündökölnek a hattyús lovag és a Grál világának hitet és bizalmat sugárzó hangzatai, és velük szemben komor félhomályba merül a gonosz hatalmakkal szövetkezö Ortrud és Telramund kísérteties világa. A dallamszövés híven követi a szavak ritmikáját. Wagner 1845-1848-ig dolgozottt a Lohengrinen, de a drezdai udvai Opera nem fogadta el karmesterének legújabb operáját. Végül Lisztnek sikerült a weimari udvari körök ellenzését leküzdenie, és a száműzetésben élő szerző művét 1850. augusztus 28-án bemutatnia.
Rendező: Horváth Zoltán szólista: Molnár András szólista: Temesi Mária szólista: Wagner Lajos szólista: Pesti Emese szólista: Jekl László Vezényel: Kocsár Balázs |
Játék
Ester Rada az élő bizonyíték rá, hogy jelentősen lerövidíthető az az időszak, amikor a kezdő zenész ötvenfős klubokban kényszerül játszani húsz fizető vendég előtt.
Copyright © 2023 Minnetonka Lapkiadó Kft.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek